Legyen használt vagy új, a személygépkocsik árát mindenki euróban határozza meg
Fotó: Gecse Noémi
A szerződések, kifizetések történjenek lejben, és ne euróban – erről szóló törvénytervezetet nyújtott be szociáldemokrata párti (PSD) parlamenti képviselők egy csoportja. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint a román deviza körüli bizonytalanságok, az infláció, az árfolyam-ingadozások vezettek oda, hogy szinte minden, két-három átlagbérnél nagyobb érték esetén euróban határozzák meg az árakat. Úgy vélik azonban, a tervezet aggályos, mert beavatkozik a szabadpiac működésébe.
2020. március 04., 14:242020. március 04., 14:24
2020. március 04., 14:292020. március 04., 14:29
Kizárólag lejben kellene feltüntetni az árakat, legyen szó ingatlanról, autóról vagy mobiltelefon-előfizetésről, amennyiben a parlament elfogadná a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselői által kidolgozott jogszabályjavaslatot. A szenátusban beterjesztett indítvány kezdeményezői azzal érvelnek, hogy erősíteni akarják a román devizába vetett bizalmat.
„Az euró az alkotmány, a Román Nemzeti Bank (BNR) szabályzatával ellentétben valójában az ország de facto fizetőeszközévé vált, ami azt eredményezi, hogy csökken a román lejbe vetett bizalom, és ezáltal gazdaságilag indokolatlanul csökken a vásárlóereje” – érvelnek az ellenzéki politikusok. Szerintük kialakult az a szokás is, hogy általában nem a hivatalos árfolyamon számolják át az euróban megadott összeget lejbe, hanem magasabb értéken, ezzel a vásárló veszít, és ugyancsak ő kénytelen vállalni az lej gyengülésének kockázatát.
A jogszabályjavaslat arra is kitér, hogy a kifizetések, átutalások, hitel-, és lízingszerződések, biztosítások, minden egyes kereskedelem és szolgáltatás árát és értékét kizárólag román lejben lehet meghatározni. Kivételt képeznének azok, akik a jegybank előírásai szerint valutában végezhetnek pénzügyi tranzakciókat. Az összegek kiszámításakor alkalmazott referencia-árfolyam ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a kifizetés napján a BNR hivatalos árfolyama.
„A törvényi szabályozás sokat nem változtatna, hiszen mélyen gyökerezik a romániai kultúrában, hogy valamilyen valutához kötik az árakat, díjszabásokat” – szögezte le Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője, akit annak kapcsán faggattunk, hogy a lakásárakat immár hagyományosan nem lejben szabják meg. Mint rámutatott, jelenleg is csak lejben vehetnek fel bankhitelt azok, akik lejben kapják a fizetésüket, ennek ellenére például az ingatlanárakat úgy számolják ki lejben, hogy mennyi eurót tud abból vásárolni az eladó. „Jön a vásárló lejjel, és úgy alkudják ki az árat, hogy mennyit ér euróban” – részletezte a szakértő. Emlékeztetett, Magyarországon például soha nem hasonlítják euróhoz az árakat, de ha Romániában valaminek az értéke meghaladja a két-három átlagfizetést, már csak az európai fizetőeszközben határozzák meg.
– mondta Bónis Endre. Szerinte ez oda vezethető vissza, hogy a kilencvenes évek elején annyira instabil volt a lej, hogy nem mertek azzal számolni, hiszen előfordulhatott, hogy valaki eladta a lakását, és néhány hét múlva az érte kapott lejből már csak néhány zsák cementet tudott vásárolni. „Az euró előtt Erdélyben mindenki német márkában számolt, a Kárpátokon túl amerikai dollárban, most meg euróban. Mindig valamihez kötötték, és ezután is megteszik, ez egy ilyen kultúra” – összegzett Bónis Endre.
„Kérdés, hogy miként viszonyul ehhez a tervezethez a Versenytanács, hiszen egy ilyen jellegű tiltás beavatkozik a szabadpiac menetébe, korlátozza a szolgáltatók lehetőségeit” – vetette fel kérdésünkre Erdei-Dolóczki István. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő meglátása szerint nem szerencsés kényszeríteni a vállalatokat, hogy mibe határozzák meg az áraikat. Ez a gyakorlat a magas infláció miatt alakult ki, hiszen az eladók tartottak tőle, hogy a lej inflálódik-, például egy lízingszerződés esetén-, már a részlettörlesztés végén nem ér annyit, mint a szerződés megkötésekor. A vevő gyakran tájékozatlan, vagy kiszolgáltatott, és elfogadja ezeket a feltételeket. A politikus szerint inkább tájékoztatással kellene a vásárlókat arra biztatni, hogy tudatosan döntsenek, és akkor a piac szabályozódik. „Ha a vevők előnybe részesítik azokat a vállalkozásokat, szolgáltatásokat, melyek lejben határozzák meg az áraikat, akkor ez elterjed. Másrészt a szolgáltatók is figyelembe kell, hogy vegyék az infláció lehetőségét” – szögezte le Erdei-Dolóczki István.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!