A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben
Fotó: Látványterv
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
2024. november 04., 15:542024. november 04., 15:54
Az erőmű megépítésére vonatkozó memorandumot Sebastian Burduja energiaügyi miniszter írta alá a japán vállalat képviselőivel az első Román-Japán Energetikai Fórum keretében. „Ma egy konkrét lépést tettünk egy energetikai szempontból biztonságosabb, versenyképesebb és fenntarthatóbb Románia felé” – idézi a portál cikke a tárcavezetőt.
Tárnicán már van egy 215 hektáros vízgyűjtő, amihez egy 45 MW-os, 1974-ben átadott erőmű tartozik.
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
A beruházás tervezett második szakaszában többszáz méterrel magasabban egy újabb vízgyűjtő tavat alakítanának ki, ahova országos túltermelés esetén felpumpálnák a vizet, ami szabadesésben 1000 MW beépített teljesítményű generátorokat hajtana meg.
A rendszerváltást követően a tervet jegelték, majd az egymást váltó bukaresti kormányok több alkalommal elővették, de finanszírozási problémák miatt érdemi előrelépés nem történt. 2023-ban az energiaügyi minisztérium kiírta a közbeszerzési eljárást a megvalósíthatósági tanulmányra, azonban egyetlen ajánlat sem érkezett. A januárban ismét kiírt tenderre két pályázatot nyújtottak be, de mindkettőt érvénytelennek nyilvánították.
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
Az Itochu egy 1858-ban alapított cégcsoport, melynek textilipari, bányászati, energetikai, élelmiszeripari és feldolgozóipari üzletága is van. A vállalat árbevétele meghaladja a 90 milliárd dollárt – írja az MTI.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!