Fejest ugranának. Az óriásberuházást a Tarnica víztározónál valósítanák meg
Fotó: Clujtourism.ro
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére a megismételt versenytárgyaláson, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
2024. június 18., 19:082024. június 18., 19:08
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani – Sebastian Burduja jelenlegi energiaügyi miniszter „szívügyének” tekinti.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, amelyre december 27-ig jelentkezhettek az érdeklődők a közbeszerzési platformon (SEAP). Azonban – annak ellenére, hogy Burduja szerint tucatnyi potenciális jelentkező akadt – idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett.
De mégsem hagyták annyiban: néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de Sebastian Burduja bejelentése szerint
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) újraindította a versenytárgyalást a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A januárban ismételten útjára indított kiírás jelentkezési határideje június 17. volt, és a Profit.ro gazdasági portál már hétfőn jelezte, értesülései szerint ezúttal két társaság is jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság kedden megerősítette mindezt a portálnak, anélkül, hogy megnevezte volna a cégeket.
„Az ajánlattevés mérföldkő a tarnicai vízerőmű megvalósítása felé vezető úton. A SAPE csapata alaposan kielemzi ezeket, hogy biztosítva legyen a törvények betartása, illetve hogy sikeresen folytatódjon a Románia energetikai biztonsága szempontjából életbevágóan fontos projekt.
– jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Korábbi látványterv a szivattyús-tározós vízerőműről
Fotó: Látványterv
Egyébként már 2008-ban is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a tarnicai gigaberuházásról, amelyet 2014-ben frissítettek. Az iratcsomó az állam által a vízerőmű megvalósítása céljából létrehozott részvénytársaság, a Hidro Tarnița tulajdonában van, csakhogy utóbbit tavaly felszámolták – nem sokkal azelőtt, hogy Burdujáék ismét „feltámasztották” a projektet. Jelenleg a Hidroelectrica állami vállalat pereskedik azért, hogy a megszűnt Rt. hitelezőjeként ismerjék el, és visszakapja a korábban tőle megvásárolt dokumentációt. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, mérlegelik, hogy bekapcsolódjanak-e a tarnicai erőmű tervezett megépítésébe.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat.
A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
szóljon hozzá!