A szivattyús-tározós vízerőmű a legfontosabb projekt az ország energetikai hálózata számára (illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt. Az energiaügyi miniszter által most B tervnek nevezett lehetőség szerint a konzorcium saját költségén készítené el a megvalósíthatósági tanulmányt, majd meg is építhetné a korábban egymilliárd eurós költségvetéssel számoló vízerőművet Kolozsvár közelében.
2024. október 09., 14:022024. október 09., 14:02
Amint arról beszámoltunk, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet – melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akartak-akarnak megvalósítani –
A hatóságok ennek megfelelően tavaly ismét versenytárgyalást írtak ki a korábban egymilliárd eurósra becsült befektetés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, annak ellenére, hogy jóval korábban már készült hasonló terv.
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) először 2023 októberében írt ki ismét versenytárgyalást, de idén januárban törölték a kiírást, mivel senki nem jelentkezett. Viszont néhány napra rá ismét kiírták a versenytárgyalást. Az ár változatlan maradt (17,5 millió lej plusz áfa), de változtattak a műszaki követelményeken. A júniusi határidőig két – meg nem nevezett – cég jelentkezett a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.
„Ezáltal kijelenthetjük, hogy hivatalosan elkezdődött a tarnicai vízerőmű megvalósítása” – jelentette ki Bogdan Stănescu, a SAPE igazgatótanácsának elnöke.
Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.
Burudja azonban most nem mutatkozott lelkesnek. Emlékeztetett, hogy miniszteri kinevezése után felszólította a SAPE-t, intézkedjen a megvalósíthatósági tanulmány ügyében.
– jelentette ki Burduja. Aki ennek ismeretében közölte, a japán Itochu és a francia EDF energetikai óriásvállalat továbbra is érdeklődik a tarnicai projekt iránt, a napokban is tárgyaltak az említett „stratégiai partnerekkel”, akik saját költségen elkészítenék a megvalósíthatósági tanulmányt, és természetesen meg is építenék a vízerőművet (ezt már bizonyára a román állam pénzéből).
A szivattyús-tározós vízerőmű energiabiztonság szempontjából is fontos lenne az országnak
Fotó: Pixabay.com
Egyébként a francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezte Burduja – a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető –, a japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
„Ha törik, ha szakad, nem mondok le róla, a projekt napvilágot lát, miniszterként velem vagy nélkülem, ugyanis Románia energiája nem várathat többet magára az ország és a következő generációk jövője érdekében” – hangoztatta Burduja.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!