A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak
A szenátus első házként ismét megszavazta a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt, ezúttal olyan formában, ami kedvezőbb a kitermelésben érdekelt vállalatok számára.
2018. szeptember 25., 08:312018. szeptember 25., 08:31
A felsőház gazdasági és energiaügyi szakbizottságai hétfőn délelőtt vitatták meg a tervezetet, amelyben több módosítást kezdeményeztek a kormánykoalíció szenátorai.
Klaus Johannis államelnök augusztus elején visszaküldte a törvényhozásnak a jogszabályt azzal érvelve, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között, és képes hosszú távú együttműködést teremteni a felek között.
A délelőtti szakbizottsági vitát követően a törvény a plénum elé került, a szenátus pedig 81 támogató szavazattal, 9 ellenvokssal és 15 tartózkodás mellett fogadta el. A szenátus az első döntéshozó ház, a kormánykoalíció tervei szerint legkésőbb szerdán a képviselőház is elfogadja a jogszabályt, amelynek alapján a kitermelő vállalatoknak az idén kell döntést hozniuk arról, hogy megkezdik-e a nyersanyag felszínre hozását.
A törvény korábban elfogadott változata szigorította a kitermelés feltételeit.
A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméter éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki.
A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!