A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak
A szenátus első házként ismét megszavazta a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt, ezúttal olyan formában, ami kedvezőbb a kitermelésben érdekelt vállalatok számára.
2018. szeptember 25., 08:312018. szeptember 25., 08:31
A felsőház gazdasági és energiaügyi szakbizottságai hétfőn délelőtt vitatták meg a tervezetet, amelyben több módosítást kezdeményeztek a kormánykoalíció szenátorai.
Klaus Johannis államelnök augusztus elején visszaküldte a törvényhozásnak a jogszabályt azzal érvelve, hogy olyan szabályozásra van szükség, amely hosszú távon méltányosan osztja el a hasznot az állam és a beruházók között, és képes hosszú távú együttműködést teremteni a felek között.
A délelőtti szakbizottsági vitát követően a törvény a plénum elé került, a szenátus pedig 81 támogató szavazattal, 9 ellenvokssal és 15 tartózkodás mellett fogadta el. A szenátus az első döntéshozó ház, a kormánykoalíció tervei szerint legkésőbb szerdán a képviselőház is elfogadja a jogszabályt, amelynek alapján a kitermelő vállalatoknak az idén kell döntést hozniuk arról, hogy megkezdik-e a nyersanyag felszínre hozását.
A törvény korábban elfogadott változata szigorította a kitermelés feltételeit.
A Fekete-tengerben több talapzatban is jelentős földgázlelőhelyet találtak, amelyekből a hatóságok becslése szerint Románia évi 18-20 milliárd köbméterre növelheti a jelenlegi 11 milliárd köbméter éves földgázkitermelését. Az egyik talapzat a Neptun, amelyet az amerikai Exxon és az osztrák OMV Petrom termelhet ki.
A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt február elején Bukarestben, és bejelentette: 2022-től lehetőség nyílik jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!