Bölcs döntésnek nevezte Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, hogy az államfő visszaküldte a parlamentnek az adócsökkentést előíró törvénytervezetet, amely szerinte alkalmazhatatlan.
2015. július 24., 18:392015. július 24., 18:39
2015. július 24., 19:092015. július 24., 19:09
A jegybankot szinte megszakítás nélkül 1990 óta irányító Isărescu először foglalt állást ennyire nyíltan a Ponta-kormány által tervezett adócsökkentés ügyében. A parlament június végén fogadta el az új adótörvényt, amely januártól 19 százalékra csökkentené 24 százalékról az áruforgalmi adót (áfa). A jogszabályt nem írta alá Klaus Johannis államelnök, hanem visszaküldte a parlamentnek.
Isărescu pénteken elmondta, a GDP 2,3 százalékának megfelelő bevételkiesés felborítaná a román gazdaság makrogazdasági egyensúlyát. Hozzátette: ehhez még nem számolta hozzá a kormány által tervezett közalkalmazotti béremeléseket, amelyek a GDP 1,7 százalékának megfelelő többletkiadást jelentenének. A közszférát érintő fizetésemeléseket egyelőre szándékként jelentette be a kormány, amely hamarosan társadalmi vitára bocsáthatja az erről szóló törvénytervezetet.
Az MTI által idézett jegybankelnök kifejtette, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett nincs értelme növelni az államháztartás hiányát, az erőforrásokat arra az időszakra kell tartogatni, amikor a gazdaság teljesítménye romlik. Figyelmeztetett, hogy Románia ezt a hibát 2005-ben és 2008-ban is elkövette, most viszont jó lenne elkerülni.
Úgy vélte, sokba kerülhet Romániának a gyors gazdasági növekedés „rögeszméje”, ha figyelmen kívül hagyják a döntéshozók a makrogazdasági egyensúlyokat. Ez ugyanis olyan kisiklást okozhat, aminek a helyreállításával több éves gazdasági növekedést jelentő időszakot tékozolhat el Románia. Isărescu a kormány adócsökkentési terveit támogatók azon véleményével sem ért egyet, miszerint a román gazdaság nem nőhet államháztartási hiány nélkül. Példaként az elmúlt éveket említette, amikor a román gazdaság minden évben nőtt anélkül, hogy a büdzsében jelentős deficit keletkezett volna.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter korábban elmondta, Románia eltér rövid ideig a nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt céloktól, és az államháztartási hiányt a jövő évben 2,9 százalékra növeli annak ellenére, hogy korábban Bukarest 1,2 százalékos deficitet vállalt 2016-ra. Isărescu szerint azonban az ilyen nagy mértékű eltéréseket a nemzetközi hitelezők és a nemzetközi piacok egyaránt szankcionálni fogják. Victor Ponta miniszterelnök pénteken bejelentette, a parlament augusztus második felében tárgyalja újra rendkívüli ülésszak keretében az adótörvény-tervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!