A várakozások szerint idén már nem csökkenti az alapkamatot a Román Nemzeti Bank
Fotó: Facebook/Giannis Kallergis
Jövő májusig a jelenlegi 7 százalékon marad a román alapkamat, az „új utasításokig” pedig nem változik a bankközi kamatláb, a ROBOR sem – vetítette előre Ciprian Dascălu. A BCR vezető közgazdásza szerint a magas kamatlábak fő oka, hogy Románia még nem úszta meg az inflációt, és a bérek emelkedése csak fékezi a Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzéseit.
2023. október 06., 20:212023. október 06., 20:21
2023. október 06., 20:272023. október 06., 20:27
Mint ismeretes, a román jegybank legutóbb az év elején emelte az alapkamatot, akkor az elérte a 7 százalékot. Az év folyamán a BNR biztosra ment, és stabilan tartotta az irányadó kamatlábat. Ez pozitív hatással volt az inflációs rátára, amely csökkenő pályára állt, de a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett közgazdász szerint még hosszú út áll előttünk az alacsonyabb kamatlábakig.
„Arra számítunk, hogy a BNR a jövő májusi üléséig változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat. Ez a jelenlegi előrejelzésünk, de ez attól is függ, hogyan alakul az infláció. Amikor a kamatcsökkentési ciklus elkezdődik, az fokozatos lesz, minden ülésen 25 bázisponttal” – mondta a BCR vezető közgazdásza. Ciprian Dascălu másik fontos megállapítása, hogy
Mint fogalmazott, az elv egyszerű: amíg a bérek az inflációt meghaladó mértékben nőnek, nő a lakosság vásárlóereje. Bár ez alapvetően jónak tűnik, a gazdaságban a fogyasztás növekedését eredményezi, ami az infláció egyik „legszennyezőbb eleme” – mutatott rá a szakértő.
„A béremelések jelentősen meghaladták az inflációt. Ez valószínűleg a következő négy negyedévben is így marad, ami további inflációs nyomást eredményez” – magyarázta Ciprian Dascălu.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a nettó átlagbér idén júliusban elérte a 4565 lejt. A 2022-es év második nyári hónapjához képest a nettó átlagbér 14,8 százalékkal nőtt. Ráadásul a reálbér index 2023 júliusában 104,9 százalékkal volt magasabb, mint 2022 júliusában. A kormány emellett 10 százalékkal, 3000 lejről havi bruttó 3300 lejre emelte a bruttó minimálbért.
Ami az alapkamatot illeti, a héten bukaresti látogatáson tartózkodó nemzetközi valutaalapi (IMF) küldöttség vezetője,
„A monetáris politika szigorításának eredményeként az infláció csökkenő tendenciát mutat. A monetáris politikát addig nem szabad lazítani, amíg a maginfláció nem kerül határozott csökkenő pályára. A bankok felügyeletének folytatódnia kell, a monetáris politikának pedig tisztességesnek és stabilnak kell lennie” – Jan Kees Martijn.
Mint ismeretes, az alapkamat szintje a hitelekkel rendelkező polgárok zsebében érzékelhető közvetlenül, mivel befolyásolja azokat a mutatókat – a ROBOR-t és a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját, az IRCC-t –, amelyek alapján a kamatlábakat kiszámítják:. A 3 hónapos ROBOR jelenleg 6,4 százalékon áll, s több mint egy hónapja nem mozdult. Az IRCC 5,96 százalékon áll.
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki Jan Kees Martijn, az IMF romániai küldöttségének vezetője.
A korábbi 5,94 százalékról évi 5,96 százalékra emelte pénteken a Román Nemzeti Bank a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC).
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!