Fotó: Gov.ro
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki szerdán Bukarestben Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője a deficitcsökkentő intézkedéscsomag kapcsán, amely jelenleg alkotmánybírósági jogorvoslatra vár.
2023. október 04., 14:482023. október 04., 14:48
2023. október 04., 16:442023. október 04., 16:44
Az IMF csapata Jan Kees Martijn vezetésével szeptember 25. óta Bukarestben tartózkodik a román gazdaság éves felülvizsgálata céljából, és szerdán a küldöttségvezető sajtótájékoztatón ismertette a konklúziókat.
Az IMF szakértője szerint főként adóreformokra van szükség a költségvetési bevételek növelése és a méltányos és hatékony adóztatás érdekében. Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége. „További adóreformokra van szükség. A következő két évben a GDP több mint 2 százalékát kitevő bevételnövekedésre lesz szükség a nemrég elfogadott intézkedéscsomag által elért bevételnövekedésen felül” – mutatott rá a washingtoni székhelyű pénzintézet illetékese.
amennyiben a fogyasztás és a helyreállítási alapból (PNRR) támogatott beruházások továbbra is erősek maradnak.
Az IMF szerint az inflációs ráta 2024 végére 7 százalékról 4 százalékra csökken, de továbbra is a Román Nemzeti Bank (BNR) által kitűzött cél felett marad. Ugyanakkor a román jegybanknak azt javasolják, hogy ne csökkentse az alapkamatot.
tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót, és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást. A nemzetközi pénzintézet szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjának hatására jövőre 5 százalékra mérséklődik a költségvetési hiány, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy 3 százalék alá csökkenjen.
Az IMF megfelelőnek tartja a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések többségét. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket,
Ugyanakkor megállapítja: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre. Az IMF közölte azt is, hogy a kormány kiadáscsökkentő intézkedései helyes lépések ugyan, de nem jelentenek majd jelentős megtakarításokat. Ráadásul – tették hozzá a közleményben – az idős lakosság támogatása, az oktatás és az egészségügy minőségének javítása jelentősen meg fogják terhelni a költségvetést.
A nemzetközi pénzintézet szakértői hangsúlyozzák, hogy az adórendszer módosításának átláthatóan kell történnie,
Ezért az IMF az adópolitikát megtervező pénzügyminisztériumi osztály létrehozását javasolja a kormánynak.
– jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a Jan Kees Martijn vezette küldöttséggel folytatott megbeszélésen. A kormány közleménye szerint a találkozón Ciolacu hangsúlyozta, hogy a román gazdaság növekedésének alapját a beruházások jelentik. „A kabinet kiemelten támogatja az infrastrukturális, ezen belül a közlekedési infrastruktúrát érintő projekteket, hiszen ezeknek van a legnagyobb multiplikátorhatásuk a gazdaságban. Nagy figyelmet fordítunk ugyanakkor az egészségügyi és az oktatási beruházásokra, mivel polgáraink életminőségének javítása is fontos számunkra” – fogalmazott.
Ugyanakkor valamennyi illetékes intézménynek - igazságügyi, pénzügyminisztérium, adóhatóság - előnyben kell részesítenie az adóelkerülés leküzdésére és a bevételek növelésére irányuló intézkedések bevezetését. Emellett a kormány által nemrég parlamenti felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet megteremtette a minisztériumok számára a jogi keretet az alárendeltségükbe tartozó intézmények átszervezésére – magyarázta.
A kormány közleménye szerint az IMF-küldöttség vezetője, Jan Kees Martijn méltatta a román gazdaság növekedését és a régióban betöltött fontos szerepét. A kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagját „a jó irányba tett fontos lépésnek” nevezte és az ANAF megreformálását szorgalmazta. Jan Kees Martijn arra is rámutatott: a Román Nemzeti Bankkal folytatott megbeszélések során is kiderült, hogy a monetáris rendszer „egészséges” és „stabil”.
Az IMF rendszeresen konzultál valamennyi tagállamával. Romániának nincs hitelmegállapodása a Valutaalappal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábbi 3,1 százalékról 2,4 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.
A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!