A közösségi média hálójában. A holland professzor szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által
Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook
Teljességgel etikátlan, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban – állapította meg a Krónikának nyilatkozva dr. Hubertus Ruël holland közgazdász. Szerinte ezek a multik nem a közös jót szolgálják, ezért a társadalmon múlik, hogy hagyja-e magát irányítani a nagyvállalatok által.
2022. január 11., 20:182022. január 11., 20:18
2022. január 11., 20:482022. január 11., 20:48
Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban – vélekedik dr. Hubertus Ruël. A holland teológus, közgazdász Kolozsváron adott interjút lapunknak a multinacionális vállalatok és a politika viszonyáról, az élelmiszer-forgalmazó nagyvállalatok által alkalmazott kettős mércéről, társadalmi aktivizmusról és a vállalatok etikai felelősségéről.
A Mathias Corvinus Collegiumon – így a kincses városban is – oktató professzor felhívta a figyelmet, hogy miközben a múlt század hatvanas éveiben még alig működött néhány, napjainkban több mint 100 ezer multinacionális cég – köztük az Amazon, Google, Apple – van jelen az életünkben. Hubertus Ruël szerint a nyugati társadalmakban egymástól nagyon eltérő viszonyrendszer alakult ki a multinacionális vállalatok és a politika között, az Egyesült Államokban olykor a társaságok „uralkodnak”, és nincs szabály arra, hogy ne támogathatnának politikai pártokat, kampányokat és ezzel a lehetőséggel gyakran élnek is. Hollandiában vagy Németországban ez aligha történhet meg, ettől eltekintve Európában a multiknak másféle, közvetett módon lehet befolyásuk a politikára.
A professzor elmondta: noha nem akar olyan világban élni, ahol valaki szabályozni kezdi, egy cég felszólalhat-e valaki ellen, vagy sem, szerinte ez társadalmi és politikai szempontból érzékeny kérdés, és etikátlannak tartja, hogy a Volkswagen az egyik oldalt választva kihasználja ezt a helyzetet.
„Elmondhatjuk, hogy Nyugat-Európa megengedte a vállalatoknak, hogy túl messzire menjenek. Ha az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek – szerk. megj.) tagja lennék, meg lennék sértődve, amiért valaki marketingcélokra használ” – mutatott rá a szakember.
A professzor teljességgel etikátlannak tartja, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban. Hubertus Ruël szerint ezek a vállalatok nem a közös jót szolgálják, ezért annak érdekében, hogy egyértelműbb normákat állítsanak fel az élelmiszer-forgalmazás terén, az államok szabályozhatják ezt, azonban ez a folyamat időigényes.
„Nem vagyok személy szerint nagy támogatója az aktivizmusnak, de szükség lehet rá, főleg, ha az emberek egészségéről van szó. Az elmúlt évtizedekben számos példa volt rá, hogy a társadalom akár egy nonprofit szervezet buzdítására bojkottált cégeket” – fogalmazott a szakértő.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sokszor fogyasztóként is kettős mércét alkalmazunk. Ennek és a vállalati diplomáciának nagyszerű példája a Volkswagen körül 2015-ben kirobbant dízelbotrány, melynek során a cég meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait. A botrányba azonban a vállalat, meglepő módon, nem bukott bele. Ennek oka valószínűleg az, hogy nagyon régóta van a piacon, sokat jelent a fogyasztók és az egész társadalom számára a „népautó”. Miközben más cégeket, amelyek nem ekkorák és nem ivódtak bele a köztudatba, egy ilyen botrány biztos csődbe vitt volna. „Még mindig folynak a perek a Volkswagen ellen, de a fogyasztók is kettős mércét alkalmaznak, hiszen ennek ellenére is megveszik a Volkswagen-termékeket. Mert nagyon erős márka, a német megbízhatóság jelképe” – húzta alá a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Hubertus Ruël úgy véli, mivel sokkal erősebb napjainkban a társadalmi tudatosság, az üzleti diplomáciának is sokkal többnek kell lennie egyszerű kommunikációnál, marketingnél. A vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy tiszták a szándékaik.
Ugyancsak jelentős imázsprobléma merült fel a Facebook kapcsán is, amely ellen számos vád felmerült már, hogy az óriáscég illetékeseinek tettei nincsenek szinkronban az általuk kommunikált értékekkel és vállalásokkal. Nemrég egy volt Facebook-alkalmazott, Frances Haugen feltárta: a közösségi hálózat saját üzleti érdekeit tartja szem előtt az álhírek és a gyűlölködő tartalmak elleni küzdelemmel szemben, amely szembemegy a cég korábbi vállalásaival. Ennek nyomán megváltoztatták a cégcsoport nevét.
„Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban. Ráadásul ez nem mindig zajlik etikus eszközökkel. Mint ahogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezését is nagyban lassítják a vírustagadó, illetve oltásellenes fake news-ok” – hívta fel a figyelmet a holland professzor, aki szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által.
Emlékeztetett, hogy a közösségi média népszerűsége fellendülésének idején a legtöbb országban külön platformok léteztek, a Facebook azonban megjelenése után nem sokkal betört az Egyesült Államokon kívüli piacokra, és hamar világuralomra tört, kiszorítva a helyi platformokat.
„Úgy gondolom, ezt nem kellene hagynunk. Szabályozásra van szükség, vagy meg kell változtatnunk egy kicsit az eddigi játékszabályokat. Például úgy, hogy ha egy vállalat túl nagy, az váljon szét kisebb egységekre. Nem szabad azt hinnünk, hogy a Facebook mindent becsületesen csinált. Ő valójában meg próbálja akadályozni a többi céget abban, hogy belépjenek a piacra, például úgy, hogy megvásárolja azokat” – állapította meg lapunknak Hubertus Ruël.
Üzleti diplomácia, erkölcs, közjó
Hubertus Ruël pszichológus, teológus, közgazdász a nemzetközi kereskedelem és diplomácia, különösen az üzleti diplomácia, a kereskedelmi diplomácia és a nemzetközi kereskedelem kutatója. Kutatásainak középpontjában jelenleg az üzleti diplomácia és az erkölcs, az etika, az értékek és a közjó áll; a katolikus egyház társadalmi tanításának perspektívájából vizsgálja a nagy (multinacionális) vállalatok működését a globális társadalomban. Pszichológiából (Open University, Hollandia), teológiából és vallástudományból (Tilburg University, Hollandia) szerzett mesterdiplomát, valamint üzleti adminisztrációból (University of Twente, Hollandia) doktorált. Hubertus Ruël óraadó többek között az Erdély hét településén is jelen lévő Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény egyetemi programjában, ahol vállalati kommunikációt és vállalati diplomáciát tanít.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!