Hubertus Ruël holland közgazdász a Krónikának a nagyvállalatok kettős mércéjéről, etikátlan magaviseletéről

A közösségi média hálójában. A holland professzor szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által •  Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook

A közösségi média hálójában. A holland professzor szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által

Fotó: Mathias Corvinus Collegium/Facebook

Teljességgel etikátlan, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban – állapította meg a Krónikának nyilatkozva dr. Hubertus Ruël holland közgazdász. Szerinte ezek a multik nem a közös jót szolgálják, ezért a társadalmon múlik, hogy hagyja-e magát irányítani a nagyvállalatok által.

Simó Helga

2022. január 11., 20:182022. január 11., 20:18

2022. január 11., 20:482022. január 11., 20:48

 Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban – vélekedik dr. Hubertus Ruël. A holland teológus, közgazdász Kolozsváron adott interjút lapunknak a multinacionális vállalatok és a politika viszonyáról, az élelmiszer-forgalmazó nagyvállalatok által alkalmazott kettős mércéről, társadalmi aktivizmusról és a vállalatok etikai felelősségéről.

A Mathias Corvinus Collegiumon – így a kincses városban is – oktató professzor felhívta a figyelmet, hogy miközben a múlt század hatvanas éveiben még alig működött néhány, napjainkban több mint 100 ezer multinacionális cég – köztük az Amazon, Google, Apple – van jelen az életünkben. Hubertus Ruël szerint a nyugati társadalmakban egymástól nagyon eltérő viszonyrendszer alakult ki a multinacionális vállalatok és a politika között, az Egyesült Államokban olykor a társaságok „uralkodnak”, és nincs szabály arra, hogy ne támogathatnának politikai pártokat, kampányokat és ezzel a lehetőséggel gyakran élnek is. Hollandiában vagy Németországban ez aligha történhet meg, ettől eltekintve Európában a multiknak másféle, közvetett módon lehet befolyásuk a politikára.

Az egyetemi oktató a Volkswagen autógyártót említi példaként, amely a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon szivárványszínű reklámokat használt. Ez véleménye szerint olyan vállalati politikai tevékenység, amely túl messzire ment.

A professzor elmondta: noha nem akar olyan világban élni, ahol valaki szabályozni kezdi, egy cég felszólalhat-e valaki ellen, vagy sem, szerinte ez társadalmi és politikai szempontból érzékeny kérdés, és etikátlannak tartja, hogy a Volkswagen az egyik oldalt választva kihasználja ezt a helyzetet.

„Elmondhatjuk, hogy Nyugat-Európa megengedte a vállalatoknak, hogy túl messzire menjenek. Ha az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek – szerk. megj.) tagja lennék, meg lennék sértődve, amiért valaki marketingcélokra használ” – mutatott rá a szakember.

Megoldást jelenthet a társadalmi aktivizmus

A professzor teljességgel etikátlannak tartja, hogy a multinacionális cégek kettős mércét alkalmaznak, és a Közép- és Kelet-Európában forgalmazott termékek minősége rosszabb, mint ugyanazon áruké a nyugat-európai országokban. Hubertus Ruël szerint ezek a vállalatok nem a közös jót szolgálják, ezért annak érdekében, hogy egyértelműbb normákat állítsanak fel az élelmiszer-forgalmazás terén, az államok szabályozhatják ezt, azonban ez a folyamat időigényes.

„Nem vagyok személy szerint nagy támogatója az aktivizmusnak, de szükség lehet rá, főleg, ha az emberek egészségéről van szó. Az elmúlt évtizedekben számos példa volt rá, hogy a társadalom akár egy nonprofit szervezet buzdítására bojkottált cégeket” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette, szerinte eredményre vezethet, ha a különböző termékek minősége kapcsán a társadalom felszólal, ha pedig nem, akkor az államnak szabályoznia kell a kérdést.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy sokszor fogyasztóként is kettős mércét alkalmazunk. Ennek és a vállalati diplomáciának nagyszerű példája a Volkswagen körül 2015-ben kirobbant dízelbotrány, melynek során a cég meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait. A botrányba azonban a vállalat, meglepő módon, nem bukott bele. Ennek oka valószínűleg az, hogy nagyon régóta van a piacon, sokat jelent a fogyasztók és az egész társadalom számára a „népautó”. Miközben más cégeket, amelyek nem ekkorák és nem ivódtak bele a köztudatba, egy ilyen botrány biztos csődbe vitt volna. „Még mindig folynak a perek a Volkswagen ellen, de a fogyasztók is kettős mércét alkalmaznak, hiszen ennek ellenére is megveszik a Volkswagen-termékeket. Mert nagyon erős márka, a német megbízhatóság jelképe” – húzta alá a közgazdász.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Bizonyítani kell, tiszták-e a szándékok

Hubertus Ruël úgy véli, mivel sokkal erősebb napjainkban a társadalmi tudatosság, az üzleti diplomáciának is sokkal többnek kell lennie egyszerű kommunikációnál, marketingnél. A vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy tiszták a szándékaik.

Ennek kapcsán az Amazont hozta fel példaként, amely a különböző rangsorok szerint éveken keresztül az egyik legjobb munkahelynek számított a világon az ott dolgozók értékelése szerint. Azonban számos dolgozói vallomás révén lehullt a lepel, és fény derült arra: valójában túlhajszoltak és kizsákmányoltak az alkalmazottak.

Ugyancsak jelentős imázsprobléma merült fel a Facebook kapcsán is, amely ellen számos vád felmerült már, hogy az óriáscég illetékeseinek tettei nincsenek szinkronban az általuk kommunikált értékekkel és vállalásokkal. Nemrég egy volt Facebook-alkalmazott, Frances Haugen feltárta: a közösségi hálózat saját üzleti érdekeit tartja szem előtt az álhírek és a gyűlölködő tartalmak elleni küzdelemmel szemben, amely szembemegy a cég korábbi vállalásaival. Ennek nyomán megváltoztatták a cégcsoport nevét.

„Hosszú évek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az olyan közösségi platformok, mint a Facebook és a Twitter, befolyásolni tudják a választások kimenetelét egyes országokban. Ráadásul ez nem mindig zajlik etikus eszközökkel. Mint ahogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezését is nagyban lassítják a vírustagadó, illetve oltásellenes fake news-ok” – hívta fel a figyelmet a holland professzor, aki szerint rajtunk, a társadalmon múlik, hagyjuk-e magunkat irányítani a nagyvállalatok által.

Emlékeztetett, hogy a közösségi média népszerűsége fellendülésének idején a legtöbb országban külön platformok léteztek, a Facebook azonban megjelenése után nem sokkal betört az Egyesült Államokon kívüli piacokra, és hamar világuralomra tört, kiszorítva a helyi platformokat.

A szakértő szerint nem jártunk jobban azzal, hogy a Facebookot választottuk, mert most az adataink egy amerikai cég kezében vannak, amelyik eladja a hirdetőknek, és nem nyújt többet, mint az előtte működő közösségi médiaplatformok.

„Úgy gondolom, ezt nem kellene hagynunk. Szabályozásra van szükség, vagy meg kell változtatnunk egy kicsit az eddigi játékszabályokat. Például úgy, hogy ha egy vállalat túl nagy, az váljon szét kisebb egységekre. Nem szabad azt hinnünk, hogy a Facebook mindent becsületesen csinált. Ő valójában meg próbálja akadályozni a többi céget abban, hogy belépjenek a piacra, például úgy, hogy megvásárolja azokat” – állapította meg lapunknak Hubertus Ruël.

Üzleti diplomácia, erkölcs, közjó

Hubertus Ruël pszichológus, teológus, közgazdász a nemzetközi kereskedelem és diplomácia, különösen az üzleti diplomácia, a kereskedelmi diplomácia és a nemzetközi kereskedelem kutatója. Kutatásainak középpontjában jelenleg az üzleti diplomácia és az erkölcs, az etika, az értékek és a közjó áll; a katolikus egyház társadalmi tanításának perspektívájából vizsgálja a nagy (multinacionális) vállalatok működését a globális társadalomban. Pszichológiából (Open University, Hollandia), teológiából és vallástudományból (Tilburg University, Hollandia) szerzett mesterdiplomát, valamint üzleti adminisztrációból (University of Twente, Hollandia) doktorált. Hubertus Ruël óraadó többek között az Erdély hét településén is jelen lévő Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó intézmény egyetemi programjában, ahol vállalati kommunikációt és vállalati diplomáciát tanít.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését