Fotó: Beliczay László
Négy év alatt 0,5 százalékponttal csökkent az áfabehajtás hatékonysága Romániában – derül ki a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Romanian Economic Monitor nevű kutatási projektjének keretében készült tanulmányból.
2023. november 22., 14:472023. november 22., 14:47
2023. november 22., 15:192023. november 22., 15:19
2021-ben az adóhatóságnak (ANAF) a fizetendő áfa 63,3 százalékát sikerült behajtania, ami hozzávetőleg 9 milliárd euró költségvetési bevételkiesést jelentett. Ez az összeg a 2021-es GDP 3,75 százalékával egyenértékű.
A 36,7 százalékos kiesés a legrosszabb érték az Európai Unióban, melynek az átlaga 5,3 százalék. Az EU-ban Románián kívül egyetlen más tagállam sincs, ahol a fizetendő és a behajtott áfa értéke közti eltérés elérné a 20 százalékot. Románia után Görögország következik, ahol 17 százalék körüli a kiesés, majd Litvánia jön, alulról súrolva a 15 százalékot és Olaszország, kevéssel 10 százalék fölötti értékkel.
A vizsgált időintervallumban az EU-ban átlagban 6,5 százalékos javulás következett be. A tanulmány szerzői szerint az áfabehajtás hatékonyságának a növelése nagyban megoldaná Romániának az államháztartással kapcsolatos gondjait. Ha 20 százalékkal sikerülne javítani az áfabehajtás hatékonyságát, az a GDP 1,69 százalékával csökkentené a költségvetési hiányt.
Románia 2019 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. 2022-ben a GDP-arányos költségvetési deficit 5,78 százalék volt. A 2023-as költségvetés eredeti tervezetében 4,4 százalékos hiánycél szerepelt, azonban a kormány jelenleg már 5,7 százalékkal számol, a tanulmány szerzői szerint pedig valószínűleg meg fogja haladni a 6 százalékot.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben az EU 27 tagállama összesen 60,603 milliárd euró áfát nem tudott behajtani. Ez 38 milliárd euróval volt kisebb az egy évvel korábbi kiesésnél. Abszolút értékben Olaszországban volt a legnagyobb a be nem hajtott összeg, 14,6 milliárd euró, majd Németország következett 7,46 milliárddal.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
A kormány nem fogja emelni az adókat és illetékeket 2024-ben, a minimálbérről pedig a szociális partnerekkel egyetértésben döntenek majd – mondta Marcel Ciolacu kormányfő a háromoldalú érdekegyeztető tanács keddi ülésén.
Sajátos ötlettel állt elő Marcel Boloș pénzügyminiszter az adócsalás visszaszorítása érdekében: arra buzdítja az állampolgárokat, hogy jelentsék fel az adócsalókat.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!