Nem rózsás. A nagy mennyiségű importáru hátrányos helyzetbe taszítja a romániai termelőket
Fotó: Rostás Szabolcs
Évről évre jelentősebb tételben importál zöldséget Románia, ahol a behozatal értéke tavaly immár meghaladta a félmilliárd eurót. A kereskedelmi mérleg erősen félrebillen, a zöldség- és gyümölcstermesztésre amúgy kiválóan alkalmas ország sokkal kevesebbet exportál.
2020. július 14., 10:092020. július 14., 10:09
Miközben a helyi termesztők sok esetben képtelenek értékesíteni termékeiket, a hazai lakosság egyre nagyobb mennyiségben fogyaszt külföldi zöldséget és gyümölcsöt. A bukaresti statisztikai hivatal által szolgáltatott legfrissebb adatok értelmében 2019-ben szintet lépett a zöldségimport az országban, elérve az 516 millió eurót. ű
A legszembeszökőbb adalék, hogy a behozatal júliusban és augusztusban is számottevő volt, holott a nyári hónapokban nagy mennyiségben kerül hazai áru is a belföldi piacokra.
Tavaly júliusban például több mint 25 ezer tonna zöldség áramlott be Romániába 20,6 millió euró értékben, főleg fagyasztott termékek, továbbá burgonya, répa, száraz hüvelyes növények, paradicsom és hagyma. Augusztusban 25 ezer, júniusban 32 ezer, szeptemberben 34 ezer tonnás behozatalt jegyeztek a tavalyi évben, a legnagyobb, 96 ezer tonnás tétel ugyanakkor áprilisban érkezett az országba.
Miközben 2019-ben összesen 740 ezer tonna zöldség érkezett külföldről a romániai piacra, ez a mennyiség egy évvel korábban még 678 ezer tonnára rúgott (424,3 millió euró értékben). Románia legfőbb zöldségimportőrének Hollandia és Lengyelország számít, majd Törökország, Németország, Franciaország, Görögország és Magyarország következik a sorrendben.
Ezzel egy időben az ország hatszor kevesebb mennyiségben exportál zöldséget: tavaly mindössze 121 ezer tonnát sikerült külföldön értékesíteni, 95,6 millió euró értékben, miközben Románia 2019-ben 3,57 millió tonna zöldséget termelt, ami csökkenést mutatott a 2018-ban jegyzett 3,7 millió tonnás mennyiséghez képest.
Ennél is látványosabb a gyümölcsimport térhódítása, amelynek kapcsán jelenleg csak 2018-as adatok állnak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt Románia 855 ezer tonna gyümölcsöt vásárolt külföldről, 639 millió euró értékben, miközben közel tízszer kisebb értékben, 66,32 millió euróért exportált, 35 ezer tonnát.
A mintegy ezer zöldségtermesztőt, tejtermelőt és állattenyésztőt tömörítő egyik romániai szövetkezet illetékese úgy véli, bár az elmúlt években a lakosság egyre nagyobb arányban részesíti előnyben a hazai termékeket, az öntözőrendszerek és a műtrágya hiányával szembesülő belföldi gazdáknak jelentős erőfeszítésbe kerül a túlélés is.
„Kár és vétek lenne nem a hazai termesztőktől vásárolni a zöldséget, főleg a főszezonban. Létfontosságú rászoktatni a lakosságot arra, hogy hazai termékeket fogyasszon, különösen most, amikor rendkívül kényes időszakon megy keresztül a román gazdaság” – állapította meg Florin Burculescu, a Țara mea (Az én országom) termelői szövetkezet vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!