Nem rózsás. A nagy mennyiségű importáru hátrányos helyzetbe taszítja a romániai termelőket
Fotó: Rostás Szabolcs
Évről évre jelentősebb tételben importál zöldséget Románia, ahol a behozatal értéke tavaly immár meghaladta a félmilliárd eurót. A kereskedelmi mérleg erősen félrebillen, a zöldség- és gyümölcstermesztésre amúgy kiválóan alkalmas ország sokkal kevesebbet exportál.
2020. július 14., 10:092020. július 14., 10:09
Miközben a helyi termesztők sok esetben képtelenek értékesíteni termékeiket, a hazai lakosság egyre nagyobb mennyiségben fogyaszt külföldi zöldséget és gyümölcsöt. A bukaresti statisztikai hivatal által szolgáltatott legfrissebb adatok értelmében 2019-ben szintet lépett a zöldségimport az országban, elérve az 516 millió eurót. ű
A legszembeszökőbb adalék, hogy a behozatal júliusban és augusztusban is számottevő volt, holott a nyári hónapokban nagy mennyiségben kerül hazai áru is a belföldi piacokra.
Tavaly júliusban például több mint 25 ezer tonna zöldség áramlott be Romániába 20,6 millió euró értékben, főleg fagyasztott termékek, továbbá burgonya, répa, száraz hüvelyes növények, paradicsom és hagyma. Augusztusban 25 ezer, júniusban 32 ezer, szeptemberben 34 ezer tonnás behozatalt jegyeztek a tavalyi évben, a legnagyobb, 96 ezer tonnás tétel ugyanakkor áprilisban érkezett az országba.
Miközben 2019-ben összesen 740 ezer tonna zöldség érkezett külföldről a romániai piacra, ez a mennyiség egy évvel korábban még 678 ezer tonnára rúgott (424,3 millió euró értékben). Románia legfőbb zöldségimportőrének Hollandia és Lengyelország számít, majd Törökország, Németország, Franciaország, Görögország és Magyarország következik a sorrendben.
Ezzel egy időben az ország hatszor kevesebb mennyiségben exportál zöldséget: tavaly mindössze 121 ezer tonnát sikerült külföldön értékesíteni, 95,6 millió euró értékben, miközben Románia 2019-ben 3,57 millió tonna zöldséget termelt, ami csökkenést mutatott a 2018-ban jegyzett 3,7 millió tonnás mennyiséghez képest.
Ennél is látványosabb a gyümölcsimport térhódítása, amelynek kapcsán jelenleg csak 2018-as adatok állnak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt Románia 855 ezer tonna gyümölcsöt vásárolt külföldről, 639 millió euró értékben, miközben közel tízszer kisebb értékben, 66,32 millió euróért exportált, 35 ezer tonnát.
A mintegy ezer zöldségtermesztőt, tejtermelőt és állattenyésztőt tömörítő egyik romániai szövetkezet illetékese úgy véli, bár az elmúlt években a lakosság egyre nagyobb arányban részesíti előnyben a hazai termékeket, az öntözőrendszerek és a műtrágya hiányával szembesülő belföldi gazdáknak jelentős erőfeszítésbe kerül a túlélés is.
„Kár és vétek lenne nem a hazai termesztőktől vásárolni a zöldséget, főleg a főszezonban. Létfontosságú rászoktatni a lakosságot arra, hogy hazai termékeket fogyasszon, különösen most, amikor rendkívül kényes időszakon megy keresztül a román gazdaság” – állapította meg Florin Burculescu, a Țara mea (Az én országom) termelői szövetkezet vezetője.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Úgy tűnik, egyelőre nem is megy ki a divatból a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel, amely a 2023-as év egyik legelterjedtebb hívószava volt a munkaerőpiacon. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal jártuk körül a témát.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek a mezőgazdasági miniszter.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
A munkaadók több módon támogathatják az alkalmazottak nyaralását, ha ily módon is kifejeznék hálájukat a dolgozóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!