Nem rózsás. A nagy mennyiségű importáru hátrányos helyzetbe taszítja a romániai termelőket
Fotó: Rostás Szabolcs
Évről évre jelentősebb tételben importál zöldséget Románia, ahol a behozatal értéke tavaly immár meghaladta a félmilliárd eurót. A kereskedelmi mérleg erősen félrebillen, a zöldség- és gyümölcstermesztésre amúgy kiválóan alkalmas ország sokkal kevesebbet exportál.
2020. július 14., 10:092020. július 14., 10:09
Miközben a helyi termesztők sok esetben képtelenek értékesíteni termékeiket, a hazai lakosság egyre nagyobb mennyiségben fogyaszt külföldi zöldséget és gyümölcsöt. A bukaresti statisztikai hivatal által szolgáltatott legfrissebb adatok értelmében 2019-ben szintet lépett a zöldségimport az országban, elérve az 516 millió eurót. ű
A legszembeszökőbb adalék, hogy a behozatal júliusban és augusztusban is számottevő volt, holott a nyári hónapokban nagy mennyiségben kerül hazai áru is a belföldi piacokra.
Tavaly júliusban például több mint 25 ezer tonna zöldség áramlott be Romániába 20,6 millió euró értékben, főleg fagyasztott termékek, továbbá burgonya, répa, száraz hüvelyes növények, paradicsom és hagyma. Augusztusban 25 ezer, júniusban 32 ezer, szeptemberben 34 ezer tonnás behozatalt jegyeztek a tavalyi évben, a legnagyobb, 96 ezer tonnás tétel ugyanakkor áprilisban érkezett az országba.
Miközben 2019-ben összesen 740 ezer tonna zöldség érkezett külföldről a romániai piacra, ez a mennyiség egy évvel korábban még 678 ezer tonnára rúgott (424,3 millió euró értékben). Románia legfőbb zöldségimportőrének Hollandia és Lengyelország számít, majd Törökország, Németország, Franciaország, Görögország és Magyarország következik a sorrendben.
Ezzel egy időben az ország hatszor kevesebb mennyiségben exportál zöldséget: tavaly mindössze 121 ezer tonnát sikerült külföldön értékesíteni, 95,6 millió euró értékben, miközben Románia 2019-ben 3,57 millió tonna zöldséget termelt, ami csökkenést mutatott a 2018-ban jegyzett 3,7 millió tonnás mennyiséghez képest.
Ennél is látványosabb a gyümölcsimport térhódítása, amelynek kapcsán jelenleg csak 2018-as adatok állnak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt Románia 855 ezer tonna gyümölcsöt vásárolt külföldről, 639 millió euró értékben, miközben közel tízszer kisebb értékben, 66,32 millió euróért exportált, 35 ezer tonnát.
A mintegy ezer zöldségtermesztőt, tejtermelőt és állattenyésztőt tömörítő egyik romániai szövetkezet illetékese úgy véli, bár az elmúlt években a lakosság egyre nagyobb arányban részesíti előnyben a hazai termékeket, az öntözőrendszerek és a műtrágya hiányával szembesülő belföldi gazdáknak jelentős erőfeszítésbe kerül a túlélés is.
„Kár és vétek lenne nem a hazai termesztőktől vásárolni a zöldséget, főleg a főszezonban. Létfontosságú rászoktatni a lakosságot arra, hogy hazai termékeket fogyasszon, különösen most, amikor rendkívül kényes időszakon megy keresztül a román gazdaság” – állapította meg Florin Burculescu, a Țara mea (Az én országom) termelői szövetkezet vezetője.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
szóljon hozzá!