Mindeddig számos dél-erdélyi megyében kimutatták a súrlókórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták
Fotó: Sándor Csilla
A súrlókór a legújabb fertőző állatbetegség, amelyik megtizedelheti az évek óta jól teljesítő romániai juhállományt. Az afrikai sertéspestis elleni védekezéshez hasonlóan a teljes juhállományt megsemmisítik, ahol felütötte a fejét a fertőzés. Az állategészségügyi hatóság most sem áll a helyzet magaslatán.
2018. november 11., 08:292018. november 11., 08:29
Újabb súlyos kór fenyegeti a romániai állattenyésztést, mégpedig a juhok és kecskék súrlókórja, ráadásul a román állategészségügyi hatóság nagyjából úgy viszonyul a vészhelyzethez, mint év elején az afrikai sertéspestishez: közönnyel.
Miközben az elmúlt hetekben a román sajtóban több cikk is megjelent elkeseredett juhászokról, akik a veszélyes kór miatt teljes juhállományukat elveszítették – ahol az állatorvos beteg állatot talál, ott az állományt erre szakosodott vágóhídon levágják –,
Az állatégészségügyi hatóság a folyamatosan terjedő afrikai sertéspestissel van elfoglalva, amely már 17 megye 276 településén fertőz 1062 gazdaságban. Úgy tűnik, minden kapacitását ez foglalja le.
Az Európai Unió egyik idevágó jogszabálya szerint 2001-től Romániában is nyomon követik a súrlókór felderítését erre szakosodott laboratóriumokban. Sikó-Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos szerint a betegség felderítése nem könnyű, mert nincsenek jellegzetes tünetei, lévén, hogy idegrendszeri tünetekkel találja szembe magát a juhtartó gazda. „A fertőzés vizelet, széklet és nyál útján terjed” – összegzi a szakember. Az állat feltűnően ijedős, izgatott, bizonyossággal csak laboratóriumi vizsgálatok deríthetnek fényt a vírus jelenlétére. Sikó lapunknak elmondta: eddig is minden elhullt vagy kényszervágott juh és kecske fejét laboratóriumi vizsgálatra kellett beküldeni.
Sikó szerint Székelyföldet eddig elkerülte a kór. Hargita és Kovászna megyében az utóbbi tíz évben látványosan fellendült a juhászat, annak ellenére, hogy más tenyésztett állatfajok létszáma folyamatosan csökken. De ez Erdély más vidékein is így van. Az arab országokba, illetve az Izraelbe irányuló élőállatexport növekedésével egyre több termelő látott fantáziát a hazai juhászatban, ami szakemberek szerint könnyen leállhat, ha a fertőzés – a sertéspestishez hasonlóan – országos méreteket ölt, és az állategészségügyi hatóság ezt nem tudja idejében kezelni.
Köntös János mezőségi juhosgazda leginkább a szakszerű tájékoztatást hiányolja. „Nagyon zavar a mostani helyzet, mert ebből élünk meg. Nem arról van szó, hogy az állam kártérítést fizet, hanem a piac jövőjéről. Múlt héten kellett volna jöjjön a konstancai felvásárló az állatokért, de egyelőre lefújta, nem küld kamiont. Attól tartanak, hogy nem tudják továbbadni exportra az újabb felvásárolt állományokat” – panaszkodik a vállalkozó. Köntös hallott a betegségről, de szerinte a hagyományos, nemezes-gyapjas fajtákat kevésbé veszélyezteti, inkább a finom szervezetű, és a hagyományos fajtáknál sokkal igényesebb merinó juhok között üti fel a fejét.
Szilágyi István magyarfenesi (Kolozs megyei) juhosgazda arról beszélt lapunknak, hogy egyelőre nagyon zavaros az egész történet. Van, aki arra gyanakszik, hogy bizonyos körök így akarják „megfejni” az államot.
A vágóhíd fizeti a kényszervágott állat ellenértékét, a különbözetet pedig az államkasszából igényelheti a juhtartó.
Az egyik legolvasottabb román mezőgazdasági portál, az Agroinfo szerint a lap érdeme, hogy a súrlókór témája megjelent a romániai közbeszédben, miután munkatársaik tárták fel, hogy tavaly Szeben megyében több fertőzési gócpont volt, amiről az állategészségügyi hatóság hallgatott, és nem adtak ki erről hivatalos tájékoztatást. Mindeddig több dél-erdélyi megyében mutatták ki a kórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták. Az élőállat-vásárok már korábban minimális szintre csökkentek Erdély-szerte az afrikai sertéspestis miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!