Mindeddig számos dél-erdélyi megyében kimutatták a súrlókórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták
Fotó: Sándor Csilla
A súrlókór a legújabb fertőző állatbetegség, amelyik megtizedelheti az évek óta jól teljesítő romániai juhállományt. Az afrikai sertéspestis elleni védekezéshez hasonlóan a teljes juhállományt megsemmisítik, ahol felütötte a fejét a fertőzés. Az állategészségügyi hatóság most sem áll a helyzet magaslatán.
2018. november 11., 08:292018. november 11., 08:29
Újabb súlyos kór fenyegeti a romániai állattenyésztést, mégpedig a juhok és kecskék súrlókórja, ráadásul a román állategészségügyi hatóság nagyjából úgy viszonyul a vészhelyzethez, mint év elején az afrikai sertéspestishez: közönnyel.
Miközben az elmúlt hetekben a román sajtóban több cikk is megjelent elkeseredett juhászokról, akik a veszélyes kór miatt teljes juhállományukat elveszítették – ahol az állatorvos beteg állatot talál, ott az állományt erre szakosodott vágóhídon levágják –,
Az állatégészségügyi hatóság a folyamatosan terjedő afrikai sertéspestissel van elfoglalva, amely már 17 megye 276 településén fertőz 1062 gazdaságban. Úgy tűnik, minden kapacitását ez foglalja le.
Az Európai Unió egyik idevágó jogszabálya szerint 2001-től Romániában is nyomon követik a súrlókór felderítését erre szakosodott laboratóriumokban. Sikó-Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos szerint a betegség felderítése nem könnyű, mert nincsenek jellegzetes tünetei, lévén, hogy idegrendszeri tünetekkel találja szembe magát a juhtartó gazda. „A fertőzés vizelet, széklet és nyál útján terjed” – összegzi a szakember. Az állat feltűnően ijedős, izgatott, bizonyossággal csak laboratóriumi vizsgálatok deríthetnek fényt a vírus jelenlétére. Sikó lapunknak elmondta: eddig is minden elhullt vagy kényszervágott juh és kecske fejét laboratóriumi vizsgálatra kellett beküldeni.
Sikó szerint Székelyföldet eddig elkerülte a kór. Hargita és Kovászna megyében az utóbbi tíz évben látványosan fellendült a juhászat, annak ellenére, hogy más tenyésztett állatfajok létszáma folyamatosan csökken. De ez Erdély más vidékein is így van. Az arab országokba, illetve az Izraelbe irányuló élőállatexport növekedésével egyre több termelő látott fantáziát a hazai juhászatban, ami szakemberek szerint könnyen leállhat, ha a fertőzés – a sertéspestishez hasonlóan – országos méreteket ölt, és az állategészségügyi hatóság ezt nem tudja idejében kezelni.
Köntös János mezőségi juhosgazda leginkább a szakszerű tájékoztatást hiányolja. „Nagyon zavar a mostani helyzet, mert ebből élünk meg. Nem arról van szó, hogy az állam kártérítést fizet, hanem a piac jövőjéről. Múlt héten kellett volna jöjjön a konstancai felvásárló az állatokért, de egyelőre lefújta, nem küld kamiont. Attól tartanak, hogy nem tudják továbbadni exportra az újabb felvásárolt állományokat” – panaszkodik a vállalkozó. Köntös hallott a betegségről, de szerinte a hagyományos, nemezes-gyapjas fajtákat kevésbé veszélyezteti, inkább a finom szervezetű, és a hagyományos fajtáknál sokkal igényesebb merinó juhok között üti fel a fejét.
Szilágyi István magyarfenesi (Kolozs megyei) juhosgazda arról beszélt lapunknak, hogy egyelőre nagyon zavaros az egész történet. Van, aki arra gyanakszik, hogy bizonyos körök így akarják „megfejni” az államot.
A vágóhíd fizeti a kényszervágott állat ellenértékét, a különbözetet pedig az államkasszából igényelheti a juhtartó.
Az egyik legolvasottabb román mezőgazdasági portál, az Agroinfo szerint a lap érdeme, hogy a súrlókór témája megjelent a romániai közbeszédben, miután munkatársaik tárták fel, hogy tavaly Szeben megyében több fertőzési gócpont volt, amiről az állategészségügyi hatóság hallgatott, és nem adtak ki erről hivatalos tájékoztatást. Mindeddig több dél-erdélyi megyében mutatták ki a kórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták. Az élőállat-vásárok már korábban minimális szintre csökkentek Erdély-szerte az afrikai sertéspestis miatt.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!