Fotó: Erdélystat
Erdélyben fejlettebb az ipar, mint Románia más régióiban, akár a régió 34 százalékos lakosságarányához viszonyítunk, akár a GDP-hez való átlagos hozzájárulását nézzük, ami az elmúlt években 32–34 százalék közötti volt – derül ki az Erdélystat friss elemzéséből.
2020. március 10., 14:092020. március 10., 14:09
Az ipar súlya az európai átlaghoz képest Kelet-Közép-Európában és ezen belül Romániában is jelentős. Románián belül Erdélyben kiemelkedő az ipar jelentősége, mind a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás, mind pedig az iparban foglalkoztatottak részaránya szempontjából – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet legfrissebb elemzéséből. A most nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a romániai iparban foglalkoztatottak 44 százaléka Erdélyben tevékenykedik, ugyanakkor az erdélyi foglalkoztatottak 27 százaléka az iparban dolgozik, ami jelentősen meghaladja az országos 21 százalékos arányt.
Az Európai Unió 28 országában a GDP 19,5 százalékát képezi az ipar, ennél magasabb az arány az EU kelet-közép-európai tagországaiban, ahol az ipar kiemelten fontos szerepet tölt be a gazdaságban – derül ki az Erdélystat elemzéséből. Romániában és ezen belül Erdélyben is kiemelkedő az ipar jelentősége:
Ez egyben azt is jelenti, hogy Erdélyben fejlettebb az ipar, akár ha a régió 34 százalékos lakosságarányához viszonyítunk, akár ha a GDP-hez való átlagos hozzájárulását nézzük, ami az elmúlt években 32–34 százalék közötti volt.
Romániában 2017-ben az iparban foglalkoztatottak száma meghaladta az 1,7 millió főt. Erdély országon belüli aránya ebből a szempontból is kiemelkedő,
Erdélyben az ipari vállalatok üzleti forgalma 2008-tól töretlenül növekszik, 2018-ban már a 212 milliárd lejt is meghaladta. Ennek relatív többségét, 34,4 százalékát a dél-erdélyi régió adta. Az ellenpólust a Székelyföld képviseli, hiszen 2018-ban az ipari vállalatok összes üzleti forgalma alig 7 milliárd lej volt, ami mintegy 3 százalékát jelenti az erdélyi ipari cégek üzleti forgalmának. Az ipari vállalatok száma 2011-től csaknem folyamatosan növekedett Erdélyben, míg 2018-ban elérte a közel 25 ezer vállalatot.
Székelyföldön a a könnyűipar számít jelentősnek
Fotó: 123RF
Erdélyen belül Dél-Erdélyben a legerősebb a komplex ipari tevékenység, itt található a régió legnagyobb vállalata is. A Bánság ipara szintén nagyon fejlett a nagy autóipari beszállítóknak köszönhetően. A Partiumban a legtöbb üzleti forgalmat a számítógép, elektronikai és optikai eszközök gyártása adja, de az élelmiszergyártás, a fémalapanyag gyártása, valamint a gumi- és műanyag termékek előállítása szintén jelentős ágazatok. Székelyföldön az ipar a többi régióhoz képest lényegesen kisebb, a térségen belül a könnyűipar számít jelentősnek.
Az iparban alkalmazottak nettó keresetét vizsgálva, az Erdélystat rámutat: az elmúlt több mint tíz évben mind a könnyűiparban, mind pedig a komplex iparban növekedtek a nettó bérek. A növekedés reálértéken számolva a könnyűiparban 74, a komplex iparban 88 százalékos volt 2008 és 2018 között.
2018-ban alkalmazottként átlagosan 2042 lejt lehetett keresni a könnyűiparban, míg 2781 lejt a komplex iparban.
Az erdélyi megyék közül 2018-ban Temes megyében lehetett alkalmazottként elérni a legnagyobb nettó bért a komplex iparban (3449 lej), ami jóval magasabb, mint a teljes erdélyi átlag (2739 lej). A könnyűiparban szintén Temes megyében láthatóak a legnagyobb nettó fizetések (2132 lej). A legalacsonyabb átlagbér a komplex iparban Hargita megyében volt (1782 lej), míg a könnyűipari minimum Beszterce-Naszód megyében található (1551 lej).
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!