Fotó: Kocsis B. János
A jövőről, annak kihívásairól értekeztek a jelenlevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Sok az ismeretlen, a brassói repülőtér megépülése viszont egyre biztosabbnak látszik.
2018. június 14., 16:302018. június 14., 16:30
A régióban megvalósuló valamennyi beruházás befolyásolja a gazdaság alakulását a következő években – értettek egyet a résztvevők a Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között című konferencián, amelyet a Kovászna megyei önkormányzat StartUp Now! európai uniós vállalkozásfejlesztési pályázatának részeként szerveztek meg csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
„Jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés, az önkormányzat a törvény által előírt feladatok mellett önként vállalt tevékenységekkel próbálja segíteni a fejlődést, így hangsúlyt fektetünk a turizmusra, a hagyományőrzésre, a kultúrára és a közösségépítésre” – fogalmazta meg a konferencián Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke. Rámutatott,
Mikrorégiós fejlesztéseket tartják szem előtt, így például az erdővidéki úthálózat korszerűsítésére 135 millió lejt pályáztak, „kinyitják” a térséget Székelyudvarhely és Brassó felé. Azt szeretnék, hogy a következő tíz évben a megyei utak 90 százalékán legyen jó minőségű aszfalt – ez az arány jelenleg 75 százalék.
Emellett a megye településeinek 95 százalékában szeretnék kiépíteni a víz- és csatornarendszert, ez most 50 százalékon áll. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatásra és a felnőttképzésre, emelnék ezek szintjét, mert – mint Tamás Sándor mondta – „eddig ezzel nem foglalkoztak eleget”.
Tamás Sándor: jövőtervezés nélkül nincs biztos előrelépés
Fotó: Kocsis B. János
A tanácselnök ugyanakkor a regionális együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet: elsősorban a székelyföldi megyék jönnek szóba, de a központi fejlesztési régió megyéivel is összedolgoznának. „Brassó elszívó hatása mindig létezett, de arra kell összpontosítani, hogy profitálhatunk a Brassó megyei fejlesztésekből.
– részletezte a háromszéki közgyűlés elnöke. Rámutatott, a megye jelenlegi fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv 2020-ban lejár, az akadémiai szféra bevonásával, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatóival dolgozzák ki a 2030-ig érvényes újabb tervet. „Az a célunk, hogy szülőföldünk hosszú távon fenntartható, gyerekeink számára is élhető legyen” – szögezte le Tamás Sándor.
Sürget az idő, a világ nem várja meg, hogy utolérjük – hívta fel a figyelmet a konferencián Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Rámutatott,
„Jelenleg a gazdaság összforgalmának 2,1 százalékát teszi ki a turizmus, és 1,45 százalékát az IT, van hova felfejlődni, a két iparág megerősítésén dolgozunk” – emelte ki a kamara elnöke. Szerinte a világban a következő 12 évben hatalmas változások lesznek, erre pedig fel kell készülni.
Édler András: meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban
Fotó: Kocsis B. János
„Meg kell néznünk, hol tartanak a nagyok a turizmusban, hűségprogramokat vezetnek be, in room fitnesz szolgáltatásokat, okosszobát kínálnak, a helyi kultúrára, a közvetlen márkakommunikációra építenek, teret nyer a mesterséges intelligencia. A technológia fejlődését Háromszéken sem tudjuk megkerülni.
– vázolta fel Édler András. Arról is beszélt, hogy mire a 2016-ban született fiatalok elvégzik az egyetemet, a jelenlegi szakmák 47 százaléka megszűnik, teljesen átalakul a Háromszéken is jelen levő készruhaipar, a gépkocsigyártás, a hagyományos kereskedelem online felületekre tevődik át. Ezekkel a kihívásokkal a Székelyföldnek, Háromszéknek is szembe kell néznie, fontos, miként zárkózik fel – összegzett a szakember.
Fotó: Kocsis B. János
A konferencián jelen volt Toásó Imelda, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke is, aki felszólalásában azt emelte ki, hogy Romániában 1989 után egyetlen repülőtér sem épült nulláról, csak felújítások, korszerűsítések zajlottak, ezért a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését hátráltatja, hogy az érintett intézmények sem tudják pontosan, milyen hatáskörük van ezen a területen. Mint részletezte,
„Világszinten növekedik a repülővel utazók száma, de ez Romániában még kiugróbb, tíz év alatt kétmillióról 16 millióra, ebből tízmillió a bukaresti repülőtéren, Kolozsvár és Temesvár meghaladja az évi egymilliót, a többi légikikötő ez alatt van. Ezek az adatok is alátámasztják a brassói reptér szükségességét” – hangsúlyozta Toásó Imelda.
Toásó Imelda: terveik szerint 2020 végéig befejezik a brassói repülőtér építését
Fotó: Kocsis B. János
Azt mondja, az építkezést hátráltatják, hogy a különböző állami és magánintézményeknek nincs semmi tapasztalatuk az új repülőtér beindításáról, a saját hatáskörüket sem ismerik, így folyamatosan egyeztetnek a közlekedési minisztériummal, a belügyminisztériummal. Hiszen például vámhivatalra van szükség, határőrséget kell létesíteni, ami Brassóban, Románia közepén eddig soha nem volt.
A Brassó megyei alelnök beszélt arról is, hogy úgy döntöttek: önerőből folytatják az építkezést, mert különböző partnerségek jóváhagyása késleltette volna a munkát. Két pénzintézettel írtak alá hitelszerződést, összesen 155 millió lejre,
Eddig 24 millió eurót költöttek a beruházásra. Most ott tartanak, hogy a gurulóutak építésére lejárt a közbeszerzés, és ha nem lesznek fellebbezések hamarosan kiadhatják a parancsot a munkakezdésre. Négy hónapos munkára kilenc hónapig tartott a közbeszerzés – mondta az alelnök.
Toásó Imelda kifejtette, a tanulmányok szerint a brassói reptér a működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat. Az áruforgalom 2055-re érheti el számításaik szerint a napi kétezer tonnát.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!