– nyilatkozta a késlekedés kapcsán a Hotnews portálnak Romulus Badea, a romániai munkaerő-importőrök szövetségének alelnöke. Rámutatott: egy hónapja nem lehet kéréseket rendezni, mert ha a kormány nem hagyja jóvá a keretet, az idegenrendészeti hivatal nem ad ki engedélyeket. Badea elismerte, hogy a tavalyi keretet nem használták ki, ám ami megmaradt, nem hozhatták át erre az évre.

A portál információi szerint amúgy

Ugyanakkor összegyűjtöttek néhány bérajánlatot is: a hegesztőknek 800–1000 dollárt, szakácssegédeknek 450, séfeknek 800–1200, az építkezésben 550–1000 dollárt kínálnak szakképesítéstől függően, a szobalányoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak 450, a mezőgazdasági gépkezelőknek 700 dollárt kínálnak.

Új üzenet kellett

Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, majd tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát. Békési Csabától, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a munkaerőhiánnyal küszködő romániai vállalkozások már idén is sok kérvényt nyújtottak be, hogy az EU-n kívülről alkalmazhassanak.

Mint részletezte, Bihar megyében, de általában az országban is az a jellemző, hogy szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt keresnek. A tavaly megfogalmazott tervezetben az szerepelt, hogy idei kontingensben 100 ezer vendégmunkás szerepel, tehát legtöbb ennyi külföldi állampolgár alkalmazását lehet engedélyezni, ám ez a kormányrendelet még nem jött ki, erősítette meg Békési Csaba. Rámutatott,

„Ebből a megvilágításból a százezer soknak tűnik, nem valószínű, hogy szükség lesz ennyi vendégmunkásra” – mondta az igazgató, aki valószínűnek tartja, hogy azért napolták el a rendelet elfogadását, mert változtatnak a számon. Meglátása szerint a százezres szám inkább egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak.

„Figyelembe véve, hogy tavaly országos szinten a húszezret sem érte el az Unión kívüli országokból behozott munkások száma, a százezer soknak tűnik. Ez inkább egy pszichológiai határérték, egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak: ha ti nem vállaljátok a munkát, hozunk munkaerőt külföldről.

– fejtette ki Békési Csaba.

– szögezte le Békési Csaba. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nagy kihívás a vállalkozóknak, mert évről évre csökken a munkavállalók száma. Európában, de Romániában is fokozottan jellemző a népesség elöregedése, a kilencvenes évek óta negatív a szaporulat, sőt tavaly történelmi rekordot döntött a születések és az elhalálozások közötti negatív különbség, 187 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, tehát egy Nagyvárad nagyságú város népessége tűnt el. Másrészt

Mindez nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiacot – véli Békési Csaba, aki szerint az idei esztendő nagy kihívása, hogy az előző évek tapasztalatából tanulva, a munkaadók miként viszonyulnak az alkalmazottaikhoz. „Oda kell figyelniük arra, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén, nem szabad kihasználni, meg kell becsülni, konstruktív partnerkapcsolatot kell kiépíteni, hiszen hiába a technológiai fejlesztés, az anyagi háttér, ha nincs munkaerő, mindez nem elég” – tanácsolja a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője a vállalkozóknak.

Mihai Daraban, a román kereskedelmi és iparkamara elnöke nemrég rámutatott, a hazai üzleti szféra számára a munkaerődeficit jelenti az egyik legnagyobb kihívást az elmúlt években, éppen ezért a köztestület gazdasági érdekképviseletként folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a mindenkori kormányok lazítsanak a külföldi vendégmunkások alkalmazásának szabályozásán. Daraban úgy véli, lehetetlen küldetésnek számít hazacsalogatni a külföldre távozott román állampolgárokat, és a munkaerőhiányt csakis EU-n kívüli munkavállalókkal lehet pótolni.