Az offshore-on a sor. Minél tovább késik az offshore törvény, annál később indul a földgáz kitermelése
Kisebb csoda kellene, hogy már az idén a Fekete-tenger kontinentális talapzatából felszínre hozott gáz is gazdagítsa a romániai ellátórendszert. A befektetők egyik fontos elvárása, az offshore-törvény módosítása továbbra is késik, és ennek okára nincs érdemi magyarázat.
2021. szeptember 12., 11:482021. szeptember 12., 11:48
Bár az idén elkezdődik a fekete-tengeri nyílt vízi gázkitermelés egy kisebb lelőhelyen, az amerikai befektető, a Black Sea Oil and Gas (BSOG) nevű vállalat közölte: 2021-ben innen még nem kerül gáz a romániai ellátórendszerbe. A BSOG képviselői újabb határidőt sem jelöltek meg az energiahordozó felhasználásának startjára vonatkozóan. Ez a kitermelés különben
Az Ana és a Doina lelőhelyek kiaknázását már 2019 második félévében el kellett volna kezdeni. Előbbiből hat-, utóbbiból pedig kétmilliárd köbméter földgázt terveznek kitermelni. A kitermelt gázt az Engie francia energetikai cég veszi át, erről tíz évre szóló szerződést kötöttek.
A területtől keletre fekszik a jóval nagyobb lelőhely, a Neptun Deep, amelyre az amerikai Exxonnak és az OMV Petromnak van koncessziója, de késik a kitermelés megkezdése.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta: ha két-három éven belül nem kezdődik meg a gázkitermelés a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatából, aligha valósul meg a projekt. Arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban átfogó energetikai átszervezési terv megvalósítása van folyamatban, amelynek célkitűzése a karbonsemleges gazdaság elérése 2050-re.
– fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Sorin Călin Gal, az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének vezérigazgatója, az idő szorítása miatt szintén sürgetve a gázkitermelés elkezdését. Májusban egyébként a fogyasztás harminchárom százalékát az importból származó földgáz fedezte Romániában. Az energiahordozó nagy része Bulgáriából érkezett, ahova a Török Áramlat vezetéken jut el az orosz gáz. Az import egy másik része Magyarországról érkezik.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter már hónapok óta azt az úgynevezett offshore-törvény módosítását ígéri, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
A fekete-tengeri kitermelésben érdekelt vállalatok az offshore-törvény módosítását várják olyan formában, hogy a szabályozás ösztönözze a befektetőket. Az OMV Petrom olajvállalat lesz a Neptun Deep tengeri gázmező operátora abban az esetben, ha a projektből kiszálló amerikai ExxonMobil a Romgaz román gázvállalatnak adja el az 50 százalékos részesedését. Az állami cég március végén tett kötelező vételi ajánlatot az amerikai olajvállalatnak, a tárgyalások még folynak. A többi 50 százalék az OMV Petrom tulajdonában van. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
Antal Lóránt, a szenátus energiaügyi és altalajkincsekért felelős bizottságának elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, minél többet késnek az offshore-törvény módosításával, annál később indul el a fekete-tengeri kitermelés.
Az RMDSZ politikusa megjegyezte, az offshore-törvény kiigazítására vonatkozó kezdeményezés az energiaügyi minisztérium részéről kell érkezzen.
Felvetésünkre, hogy miért késik a változtatás, a Hargita megyei szenátor emlékeztetett: volt egyfajta kivárás, amikor az Exxon részesedésének eladása felmerült, s a Romgaz lépett elő fő érdeklődőként. Hozzátette ugyanakkor, azóta eltelt már néhány hónap. „Nagyon remélem, hogy még ebben az évben megkezdődik a fekete-tengeri gázkitermelés” – hangsúlyozta Antal Lóránt, aki azért is különösen fontosnak tartja a projekt elindulását, mert a napokban elfogadott Saligny-terv része a földgázhálózatok fejlesztése is, amely akkor fog igazán működőképes lenni, ha a kitermelés is megindul.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!