HIRDETÉS
Valóban szükség lenne egy gazdasági törvénykönyvre, hogy az adófizetőknek ne több helyről kelljen kikeresniük a vonatkozó jogszabályokat, ám ennél sokkal fontosabb, hogy ne módosítsák folyamatosan ezeket – szögezték le egybehangzóan a Krónika által megszólaltatott szakértők. Szkeptikusan viszonyultak ugyanakkor ahhoz, hogy egy ilyen átfogó törvénykönyv belátható időn belül, alkalmazható változatban elkészül.
Azt, hogy pontosan mikorra akarja véglegesíteni a jogszabálypakettet a kormány, egyelőre nem tudni, annyit viszont máris bizonyos, hogy
a csütörtöki kormányülés egyik napirendi pontja lesz olyan memorandum elfogadása, amelyben a kabinet vállalja a gazdasági törvénykönyv kidolgozását.
Mindezt a napokban Viorica Dăncilă miniszterelnök jelentette be, mondván, hogy a tervezett dokumentum magába foglalja majd az adótörvénykönyvet, az adóeljárási törvénykönyvet, a gazdasági társaságok létesítéséről szóló törvényt, az adócsalásról szóló jogszabályt és egyéb, a gazdaság területéhez kapcsolódó törvényeket. „A romániai üzleti szférának világos, összefüggő és kiszámítható törvényi keretre van szüksége.
– szögezte le Dăncilă. Jelezte egyúttal, hogy mielőtt a dokumentumot elküldenék jóváhagyásra a parlamentnek, egyeztetni fognak arról a munkáltatókkal, az üzleti szféra és a szakszervezetek képviselőivel és az érintett civil szervezetekkel.
ilyen körülmények között ugyanis ahogy elkészül, épp a kormány nyúl majd hozzá, és módosítja" – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az alsóház pénzügyi bizottságának tagja rámutatott, a közigazgatási törvénykönyv véglegesítése is húzódik, és félő, ha a gazdasági törvénykönyvet elsietik, „saláta” lesz belőle.
„Az adótörvénykönyvet, és az adóeljárási törvénykönyvet is állandóan módosítják” - mutatott rá a szatmári politikus, hangsúlyozva, hogy azért ő valamennyire megengedő ezekkel a változtatásokkal. „Ha valami nem működik, nem jó, nincs más megoldás, módosítani kell. Románia 28 éve gyakorolja a demokráciát, nem lehet elvárni egy első osztályos tanulótól, hogy ugyanolyan folyékonyan olvasson, mint egy tizedikes” - vallja Erdei-Dolóczki István.
A politikus ugyanakkor nehezményezi, hogy az érvényben levő jogszabályokat sem lehet alkalmazni, mert nem dolgozzák ki időben a módszertant.
Példaként azt hozta fel, hogy a kormány az elmúlt év végén létrehozta a kis- és közepes vállalkozások garancialapját, vagyis, ha hiteleket vesznek fel, az állam azért garanciát vállal, ám még mindig nem lehet alkalmazni, mert nincs módszertan, holott azt harminc nap alatt, tehát legkésőbb január végére kellett volna kidolgozni. „Ez a hozzáállás jellemzi az államapparátust” - összegzett a képviselő.
Egyértelmű, hogy minél átláthatóbb, és stabilabb a törvénykezés, annál jobban működik a gazdaság, hiszen az üzletembereknek nem az újabb és újabb jogszabály-módosításokat kell figyeljniük, hanem összpontosíthatnak a vállalkozás szakmai részére - fogalmazta meg hasonlóképpen kérdésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Leszögezte egyúttal, hogy
nem árt összefoglalni egy törvénykönyvbe a gazdasági kérdéseket érintő jogszabályokat, ám erre egy egyszerű útmutató is megfelel
arról, hogy milyen törvények léteznek a témában, és azok hol találhatók meg. „Ennél sokkal fontosabb lenne a stabilitás, hiszen az elmúlt két évben – de azelőtt is – folyamatosan módosítottak. A gazdasági törvénykönyvnek akkor lenne igazán értelme, ha egy origó lenne, és szavatolnák, hogy azt nem módosítják. Különben csak a meglevő törvényeket foglalják össze, mutatva, hogy valamit dolgoznak” – sommázott a kamara elnöke.
