Fotó: Mediafax
2007. november 07., 00:002007. november 07., 00:00
A craiovai részvénytársaságot hatodik nekifutásra sikerült magánosítania a román államnak. A vállalat helyzete annyira megromlott az elmúlt években, hogy csak egy komoly befektető részvényesként való belépése jelentette az egyetlen megoldást, hogy tovább működhessen – nyilatkozta a szerződés aláírása után az AVAS elnöke. A tranzakció összértéke 120 millió euró körüli. A szaúdi cég 2,34 millió eurót fizet az Electroputere részvényeinek közel 63 százalékáért. Emellett a szerződésben foglaltak szerint a vásárló kötelezte magát, hogy mintegy 23 millió eurót fog befektetni a romániai vállalatba, amiből 3 milliót a környezetvédelmi előírások betartására, 20 milliót pedig korszerűsítésre és fejlesztésre fordítanak. A fizetésképtelenség megszüntetése érdekében az arab cég 37 millió eurós tőkeinjekciót fog a közeljövőben véghezvinni, ezenkívül egyben átveszik a craiovai gyár közel 44 millió eurós tartozását. Végül az Al-Arrab Contracting magára vállalja a különböző pénzintézetek által az Electroputere javaira kivetett jelzálogokat is, amelyeknek összértéke 20 millió dollár. Az 1949-ben létrehozott, és az elektronikai ipar és a vasút számára felszereléseket gyártó üzemként induló román cég egyébként a felszámolás határán állt a privatizálást megelőzően. A részvénytársaság veszteségei 2007 első felében 11,27 millió lejt tettek ki, majd - elérték a 30 millió lejt. A teljes tartozás, amelyet egy éven belül törleszteni kell, meghaladja a 209 millió lejt. Az Electroputere részvénytársaságot először 2001 márciusában bocsátotta áruba az AVAS. 2007 júniusáig összesen három befektető maradt versenyben, amelyek közül a szaúdi cég lépett fel a legelőnyösebb ajánlattal. Az AVAS szerint a privatizálás nem foglalt magában semmilyen állami támogatást. A craiovai vállalat vásárlója tavaly 134 millió dolláros forgalom mellett 14 millió dolláros nyereséget jegyzett, és fő tevékenysége a nagy és közepes teljesítményű elektromos központok gyártása.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.