Marcel Ciolacu miniszterelnök (jobbra) hétfőn délután egyeztetett az OMV vezetőivel (balra)
Fotó: Gov.ro
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen. Az osztrák kőolajipari társaság Alfred Stern elnök-vezérigazgató vezette delegációja elsősorban azt igyekszik kicsikarni a bukaresti hatóságoktól, hogy az eddig kialkudotthoz képest több, a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhelyről kitermelendő földgázt exportálhasson külföldre.
2023. szeptember 18., 21:272023. szeptember 18., 21:27
2023. szeptember 18., 23:282023. szeptember 18., 23:28
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszában a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben.
„Ha ebbe belemegy a román kormány, az rendkívül súlyos dolog lenne” – kommentálta az osztrákok kérését Rareș Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke. Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy a Neptun Deep kiaknázása során 120-130 millió köbméter földgázt hoznak majd a felszínre naponta, ezáltal Románia jelentős földgázexportőrré válik, és Norvégia mellett a legnagyobb „energiajátékos” lesz az európai piacon.
Karoline Edtstadler, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EU-ügyi minisztere pénteken ismételten hangoztatta Ausztria aggályait a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban.
Emellett az OMV egyéb okokból is módosíttatná az offshore törvényt, amelynek értelmében a közvetlen és közvetett adók révén a román állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékára jogosult, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad. Az osztrák vállalat azt szeretné, hogy kevesebb szolidaritási adót legyen kénytelen befizetni az extraprofit után a román államkasszába, ahová a tavalyi adózási év után idén májusban 300 millió eurót utalt át. Bonyolítja a kőolajipari cég és Bukarest viszonyát, hogy az OMV idén tavasszal a párizsi kereskedelmi bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a román állam módosítsa a befektetők számára kedvezőbb formában a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó törvényt.
Marcel Ciolacu a hétfői tárgyalások előtt kijelentette, elzárkózik a jogszabály módosításától. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő elmondta, a vállalat és a román állam között vannak vitás kérdések, és megkérte az OMV elnökét, próbálják meg békésen rendezni ezeket. „Romániában létezik egy offshore törvény, amelyről nem alkudozom, és nem is áll szándékomban alkudozni” – szögezte le Ciolacu.
A megbeszélések után kibocsátott kormányközlemény szerint a tárgyaláson a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy nem fog ártani az osztrák olajvállalat romániai megítélésének „Karl Nehammer osztrák miniszterelnök hozzáállása, amellyel továbbra is teljesen indokolatlanul ellenzi” Románia schengeni csatlakozását. A találkozón a miniszterelnök azzal érvelt, hogy „ez mindkét fél számára nem kívánatos lenne”. „Továbbra is támogatni fogjuk a Neptun Deep projektet, és az offshore törvény jelenlegi formája alapján haladunk előre. Ahogy Románia is folytatja a schengeni csatlakozással kapcsolatos érvelését, többek között az európai bíróságokon, ha Ausztria nem változtat az álláspontján” – idézte a kommüniké Ciolacut. A G4Media.ro hírportál szerint a megbeszélésen Ciolacu azt kérte az OMV vezérigazgatójától: vesse latba „gazdasági befolyását” az osztrák kancellárnál Románia schengeni tagfelvétele érdekében, mert „abban a légkörben, amit Nehammer vétója teremtett”, nem lehet az offshore-törvény módosítását napirendre tűzni Romániában.
Ciolacu hétfőn – az OMV vezetőivel folytatott megbeszélést megelőzően – újságíróknak is megismételte: amennyiben Ausztria az igazságügyi és belügyminiszterek decemberi ülésén újfent Románia schengeni integrációja ellen szavaz, kormánya megtámadja a döntést az Európai Unió Bíróságán, és a kezdeményezésbe bevonja a Románia felvételét támogató európai partnerintézményeket is, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot.
Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!