Fotó: Facebook/Karoline Edtstadler
Karoline Edtstadler, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EU-ügyi minisztere pénteken ismételten hangoztatta Ausztria aggályait a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban, miután a bukaresti kormány azzal fenyegetőzött, hogy bepereli Ausztriát, ha az továbbra is megvétózza Románia schengeni csatlakozását – jelentette az APA osztrák hírügynökség.
2023. szeptember 15., 18:232023. szeptember 15., 18:23
2023. szeptember 15., 18:262023. szeptember 15., 18:26
„Ausztria vétója a schengeni övezettel kapcsolatban nem Románia ellen irányul, hanem egy olyan rendszer ellen, amely már nem működik” – mondta Karoline Edtstadler pénteken az APA megkeresésére. Az osztrák miniszter mindazonáltal megértést mutatott Bukarest álláspontja iránt.
– hangsúlyozta. Edtstadler hozzátette, az Európai Uniónak „el kell végeznie a házi feladatát, és biztosítania kell az EU működőképes határvédelmét”. „Csak a biztonságos külső határok teszik megvalósíthatóvá a belső határok nélküli Európára vonatkozó elképzelésünket8 – hangsúlyozta az Agerpres szerint az osztrák politikus.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök azt nyilatkozta az osztrák Der Standard napilapnak, hogy ha Karl Nehammer kancellár ismét indokolatlanul vétót emel, miniszterelnökként kötelessége lesz megtámadni Ausztria döntését az Európai Unió Bíróságán, illetve kártérítést fog követelni Ausztriától a schengeni övezetből való kizárással okozott veszteségekért. Ciolacu szerint a veszteségek a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékával megegyező összegre rúgnak.
A kérdés kapcsán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter (ÖVP) azt nyilatkozta, hogy jelenleg Európában nő a migránsok száma, ezért mostanában „semmi értelme a schengeni térség bővítéséről beszélni”.
– tette hozzá Karner.
Két román EP-képviselő, Eugen Tomac és Vlad Botoş csütörtökön hivatalos levelet küldött az uniós szankciók végrehajtásáért felelős európai biztosnak, David O'Sullivannek, amelyben arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja ki, hogy Ausztria mennyire tartja tiszteletben az Oroszország elleni szankciókat és az Európai Unió politikai irányvonalát.
Tomac azt írta csütörtökön a Facebookra, felmerül a gyanú, hogy Ausztria megszeghette az Oroszország ellen bevezetett szankciókat.
Angelika Winzig, az ÖVP európai parlamenti frakciójának vezetője „helytelennek és több mint alaptalannak” nevezte a két román EP-képviselő kijelentéseit: „Meg sem próbáltak beszélni velünk. Kijelentéseik távol állnak az objektív kritikától, és a leghatározottabban elítélendőek. Az osztrák kormány az ukrajnai háború kezdete óta dolgozik a gázellátás diverzifikálásán, és jelentős előrelépéseket tett. Mindig is világos volt, hogy ez nem valósítható meg egyik napról a másikra. Ugyanakkor Ausztria is támogatott minden Oroszország ellen bevezetett szankciót” – reagált az osztrák EP-képviselő az APA szerint.
Románia kártérítési pert indít Ausztria ellen, ha a bécsi kormány kitart a Románia schengeni csatlakozása ellen emelt vétója mellett – közölte pénteken közösségi oldalán Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Ausztria elutasította az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek arra vonatkozó kérését, hogy Bécs hagyjon fel a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával szembeni ellenállásával.
Románia kártérítést igényel az Európai Bizottságtól a fuvarozók által elszenvedett veszteségek miatt, melyeket a schengeni övezetbe való felvétel elutasítása okozott, sőt az ukrán kamionok okozta forgalomnövekedés nyomán is ellentételezést vár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás