Fotó: E-nergia.ro
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
2023. július 03., 19:032023. július 03., 19:03
2023. július 03., 19:092023. július 03., 19:09
Laurian Lungu közgazdász, a Consilium Policy Advisors Group társalapítója egy szakmai rendezvényen kijelentette, a lelőhely gazdasági hatása Románia számára 42,4 milliárd euróra rúg, amelyből 22 milliárd euró lehet a költségvetés bevétele.
„Nemrégiben készítettünk egy tanulmányt, amelyben gazdasági szempontból értékeltük a Neptun Deep hatását Románia számára, hogy ez mit jelent a gazdaság, a költségvetési bevételek, a munkaerőre gyakorolt hatás szempontjából, mert a munkaerőre és természetesen a folyó fizetési mérleg hiányára is hatással van. Az eredmények valóban nagyon jók. Ez egy olyan beruházás, amelyre Romániának szüksége van. A
és most a teljes időszakról beszélek, amelyben ez a feltárás zajlik, azaz a 2027 és 2036 közötti időszakról” – mutatott rá Laurian Lungu a CLCC – Koalíció a Szabad Kereskedelemért és Kommunikációért című szakmai vitán.
Hozzátette, hogy ehhez talán még egy-két évet hozzátehetünk a felszámolási időszak miatt. „Ez óriási hatással van a gazdaságra. A költségvetési bevételeket tekintve valahol a gazdasági hatás felét közelíti.
Itt jön be az állami részvétel. Alapvetően magában foglalja a bányajáradékot, az összes társadalombiztosítási járulékot, amelyek a költségvetésbe kerülnek, mivel rengeteg munkahelyet tartanak fenn vagy hoznak létre. Aztán ott van a társasági adó, a jövedelemadó” – hangsúlyozta a szakértő.
Lungu emlékeztetett: a román állam a Romgazban 70 százalékos, az OMV Petromban pedig 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, így a Neptun Deep projekt teljes egészében nagyon nagy, majdnem fele részesedéssel rendelkezik. Megjegyezte, ami a folyó fizetési mérleg hiányát illeti, a számítások azt mutatják, hogy évente a GDP körülbelül 0,5 százalékát sikerül majd „megmenteni”.
Jelenleg Hollandia az első, de tudjuk, hogy a Groningen gázmező 2024-től bezár. Tehát amikorra Románia elkezdi a kitermelést a Neptun Deepből, Groningen bezár, és Románia részesedése az EU teljes gáztermeléséből nagyon-nagyon magas lesz. Jelenleg az EU 97 százalékban függ a gázimporttól” – hangsúlyozta Laurian Lungu.
Mint arról beszámoltunk, elérhető közelségbe került a fekete-tengeri földgázmező kiaknázása, miután az OMV Petrom és a Romgaz társaságok jóváhagyták a kitermelés elindításához szükséges beruházásokat. Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz nemrég jelentette be, hogy elfogadta a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet.
A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben. Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója szerint a Domino és Pelican Sud elnevezésű lelőhelyek kiaknázása jelentős lépés a társaság 2030-ig ívelőstratégiájának megvalósítása, Románia és a térség energetikai átmenetének elősegítése terén. „A projekt paramétereinek illusztrálása érdekében megemlíthető, hogy a termelés egyenértékű 4,3 millió háztartás éves fogyasztásának harmincszorosával” – közölte Verchere.
A román tengerparttól 170 kilométernyire lévő, 7500 négyzetkilométernyi területű Neptun térségben a tenger mélysége helyenként az 1700 métert is eléri. Román illetékesek szerint
Az OMV Petrom és a Romgaz idén februárban határozott kapacitáslekötési szándéknyilatkozatot nyújtott be a román gázszállítási rendszerüzemeltető Transgaz vállalathoz, amivel a két cég előre lekötötte a földgázszállítmányok egy részét a gázlelőhelyhez kiépítendő vezetéken.
Az OMV Petrom sokáig azért lebegtette a projekt végrehajtását, mivel számára előnytelennek tekintette az offshore gázmezők kitermelését szabályozó román törvényt. A jogszabályt végül a román parlament tavaly módosította, javítva a befektetőknek szabott feltételeket. Nemrég egyébként Kathleen Kavalec, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete kiszámíthatóságot és stabilitást szorgalmazott a román hatóságoktól a fekete-tengeri energiahordozók kitermelése terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!