Fotó: E-nergia.ro
Jelentős, több mint 40 milliárd eurós hatása lesz a Fekete-tenger Romániához tartozó kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázmező kitermelésének az ország gazdaságára – derült ki egy szakértői elemzésből.
2023. július 03., 19:032023. július 03., 19:03
2023. július 03., 19:092023. július 03., 19:09
Laurian Lungu közgazdász, a Consilium Policy Advisors Group társalapítója egy szakmai rendezvényen kijelentette, a lelőhely gazdasági hatása Románia számára 42,4 milliárd euróra rúg, amelyből 22 milliárd euró lehet a költségvetés bevétele.
„Nemrégiben készítettünk egy tanulmányt, amelyben gazdasági szempontból értékeltük a Neptun Deep hatását Románia számára, hogy ez mit jelent a gazdaság, a költségvetési bevételek, a munkaerőre gyakorolt hatás szempontjából, mert a munkaerőre és természetesen a folyó fizetési mérleg hiányára is hatással van. Az eredmények valóban nagyon jók. Ez egy olyan beruházás, amelyre Romániának szüksége van. A
és most a teljes időszakról beszélek, amelyben ez a feltárás zajlik, azaz a 2027 és 2036 közötti időszakról” – mutatott rá Laurian Lungu a CLCC – Koalíció a Szabad Kereskedelemért és Kommunikációért című szakmai vitán.
Hozzátette, hogy ehhez talán még egy-két évet hozzátehetünk a felszámolási időszak miatt. „Ez óriási hatással van a gazdaságra. A költségvetési bevételeket tekintve valahol a gazdasági hatás felét közelíti.
Itt jön be az állami részvétel. Alapvetően magában foglalja a bányajáradékot, az összes társadalombiztosítási járulékot, amelyek a költségvetésbe kerülnek, mivel rengeteg munkahelyet tartanak fenn vagy hoznak létre. Aztán ott van a társasági adó, a jövedelemadó” – hangsúlyozta a szakértő.
Lungu emlékeztetett: a román állam a Romgazban 70 százalékos, az OMV Petromban pedig 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, így a Neptun Deep projekt teljes egészében nagyon nagy, majdnem fele részesedéssel rendelkezik. Megjegyezte, ami a folyó fizetési mérleg hiányát illeti, a számítások azt mutatják, hogy évente a GDP körülbelül 0,5 százalékát sikerül majd „megmenteni”.
Jelenleg Hollandia az első, de tudjuk, hogy a Groningen gázmező 2024-től bezár. Tehát amikorra Románia elkezdi a kitermelést a Neptun Deepből, Groningen bezár, és Románia részesedése az EU teljes gáztermeléséből nagyon-nagyon magas lesz. Jelenleg az EU 97 százalékban függ a gázimporttól” – hangsúlyozta Laurian Lungu.
Mint arról beszámoltunk, elérhető közelségbe került a fekete-tengeri földgázmező kiaknázása, miután az OMV Petrom és a Romgaz társaságok jóváhagyták a kitermelés elindításához szükséges beruházásokat. Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz nemrég jelentette be, hogy elfogadta a Fekete-tenger romániai kontintentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet.
A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben. Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója szerint a Domino és Pelican Sud elnevezésű lelőhelyek kiaknázása jelentős lépés a társaság 2030-ig ívelőstratégiájának megvalósítása, Románia és a térség energetikai átmenetének elősegítése terén. „A projekt paramétereinek illusztrálása érdekében megemlíthető, hogy a termelés egyenértékű 4,3 millió háztartás éves fogyasztásának harmincszorosával” – közölte Verchere.
A román tengerparttól 170 kilométernyire lévő, 7500 négyzetkilométernyi területű Neptun térségben a tenger mélysége helyenként az 1700 métert is eléri. Román illetékesek szerint
Az OMV Petrom és a Romgaz idén februárban határozott kapacitáslekötési szándéknyilatkozatot nyújtott be a román gázszállítási rendszerüzemeltető Transgaz vállalathoz, amivel a két cég előre lekötötte a földgázszállítmányok egy részét a gázlelőhelyhez kiépítendő vezetéken.
Az OMV Petrom sokáig azért lebegtette a projekt végrehajtását, mivel számára előnytelennek tekintette az offshore gázmezők kitermelését szabályozó román törvényt. A jogszabályt végül a román parlament tavaly módosította, javítva a befektetőknek szabott feltételeket. Nemrég egyébként Kathleen Kavalec, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete kiszámíthatóságot és stabilitást szorgalmazott a román hatóságoktól a fekete-tengeri energiahordozók kitermelése terén.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!