Fotó: Barabás Ákos
Európa több országához hasonlóan Romániában is egyre gyakrabban fordul elő, hogy hosszú ideig maradnak betöltetlenül állások. Ennek legfőbb oka a szakemberhiány, ami egyre csak fokozódik.
2017. május 05., 20:562017. május 05., 20:56
A munkaerőpiac súlyos válságát vetítik elő a szakemberek a jelenleg zajló mozgások láttán. Kijelentéseiket a legfrissebb statisztikákra alapozzák, amelyekből kiderül, hogy Romániában is egyre több a betöltetlen munkahely, mivel a fiatal, jól képzett szakemberek nem idehaza vállalnak munkát.
– mutatott rá tanulmányában a KeysFin –, így alig akad manapság olyan vállalat, amely ezt ne érezné meg, függetlenül attól, hogy számítástechnikai programozókat, mérnököket vagy pénzügyi szakembereket foglalkoztat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2007–2008-as gazdasági világválságot követően majdnem megduplázódott a betöltetlen munkahelyek száma, amely 2009-ben 38 625 volt, 2016-ban pedig 59 753. A legnagyobb munkaerőigény Bukarest környékén mutatkozik, ahol több mint 16 ezer üres állást tartanak nyilván, majd következik Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Ploieşti és Konstanca. A legfőbb munkakeresőnek a feldolgozóipar (15 793 betöltetlen állás), az egészségügy (8461) és a kereskedelem (5216) számít az állami szektor mellett.
A KeysFin elemzői szerint leginkább szakképzett személyzetet keresnek (17 731), amely majdnem kétszerese a 2009-es adatnak, azonban jóval elmarad a csúcsot jelentő 2007-hez képest (22 295). Az adatok szerint nagy a kereslet a szolgáltatóiparban (8205), valamint a berendezés- és gépüzemeltetők, illetve összeszerelők (7035) és a szakképzett munkaerő (6904) körében is. Következtetésként kijelenthető, hogy a gazdasági növekedés hatására az elmúlt években folyamatosan emelkedett a szakemberkereslet, de elmarad a tíz évvel ezelőtti szinttől.
továbbá 2007-ben 5,19 millió férfit foglalkoztattak, 2016-ban pedig már csak 4,8 milliót.
A szakemberek szerint a statisztikai adatok részben igazolják a kivándorlást, hiszen Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nagyon sokan döntöttek úgy, hogy valamely fejlettebb nyugati országban keresnek megélhetést, és ezt csak fokozta a 2009–2010-ben a magánszektorban beütött válság: 2007-ben valamivel több mint 2 millió vállalkozás működött Romániában, 2016-ban pedig 1,6 millió, vagyis kilenc év alatt 400 ezer (azaz évi 44 ezer, havonta 3700) vállalkozás tűnt el.
Nemrég a Sapientia EMTE marosvásárhelyi tagozatának koronkai kampuszában, a III. Székely Kongresszus keretében is több előadásban foglalkoztak a szakemberek a munkamigráció kérdéskörével. Bodó Julianna például rámutatott, hogy a rendszerváltozás után eltelt huszonhat évben a székelyföldi társadalomban folyamatos volt ez a jelenség még akkor is, ha a trendek időszakosan változtak, illetve az elmúlt években új trendek jelentkeztek.
Míg régebb a családi léptékű életvezetési stratégia volt a munkamigrációs megközelítés központi eleme, és az emberek igyekeztek, hogy aktívan javítsanak helyzetükön, később pedig már nemcsak az aktuális családi szükségletek kielégítése volt a céljuk, hanem mindazoknak a társadalmi feltételeknek a karbantartása is, amelyeket a család jónak tartott működéséhez szükségesnek ítéltek meg.
Az új trendek sorában kiemelt fontosságú a fiatalokat érintő munkamigráció, amely transznacionalitása mellett egyre hosszabb idejű,
(régebb az volt a jellemző, hogy jó néhány idehaza ledolgozott év után szakemberként mentek külföldre dolgozni), majd újra- és újratervezett kiutazások követik egymást. Nincsenek ugyanis korlátok, a projektszemlélet érvényesül, a szakember szerint pedig ez egy önmagát gerjesztő, automatizálódó folyamat.
A folyamat Maros megyében is az országoshoz hasonló, de egyelőre nem mutatkozik akut munkaerőhiány. A Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivőjétől, Camelia Pașcától megtudtuk, a megyében május 4-én 336 állásra kerestek megfelelő munkaerőt, ez az adat pedig akár naponta is változhat.
A legnagyobb igény jelenleg megyénkben a betanított, illetve a szakmunkásokra van, majdnem a teljes munkaerőhiány felét teszi ki ez a szektor, jóval lemaradva mögötte következik a kereskedelem, a vendéglátó-, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar. A számokon túl megállapítható, hogy egyre több állás betöltésére keresnek szakiskolai végzettségűeket, és növekszik azoknak a meghirdetett munkahelyeknek az aránya, amelyekre tapasztalattal nem rendelkezőket, kezdőket keresnek.
Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.
Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.
Az idei év első hat hónapjában 834 800 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 19,9 százalékkal (138 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.
Éjszakánként és személyenként 38 lejes kezdőáron kínál szállást a turistáknak a román tengerparti hotelek egy része a szeptember 1–30. között zajló Tengerpart mindenkinek elnevezésű program keretében.
Az állategészségügyi hatóság fellépésének köszönhetően nem terjedt át újabb megyékre a juhpestis, ennek ellenére az exportlehetőségek beszűkültek. A védőoltás kötelezővé tételével Románia három évre le kellene mondjon az élőállatexportról.
A Nestlé immár hetedik éve vezeti az élelmiszermárkák globális rangsorát, annak ellenére, hogy az elmúlt év során értéke 7 százalékkal, 20,8 milliárd dollárra csökkent – áll a Brand Finance brit piackutató és üzleti tanácsadó vállalat honlapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!