Fotó: Barabás Ákos
Európa több országához hasonlóan Romániában is egyre gyakrabban fordul elő, hogy hosszú ideig maradnak betöltetlenül állások. Ennek legfőbb oka a szakemberhiány, ami egyre csak fokozódik.
2017. május 05., 20:562017. május 05., 20:56
A munkaerőpiac súlyos válságát vetítik elő a szakemberek a jelenleg zajló mozgások láttán. Kijelentéseiket a legfrissebb statisztikákra alapozzák, amelyekből kiderül, hogy Romániában is egyre több a betöltetlen munkahely, mivel a fiatal, jól képzett szakemberek nem idehaza vállalnak munkát.
– mutatott rá tanulmányában a KeysFin –, így alig akad manapság olyan vállalat, amely ezt ne érezné meg, függetlenül attól, hogy számítástechnikai programozókat, mérnököket vagy pénzügyi szakembereket foglalkoztat.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2007–2008-as gazdasági világválságot követően majdnem megduplázódott a betöltetlen munkahelyek száma, amely 2009-ben 38 625 volt, 2016-ban pedig 59 753. A legnagyobb munkaerőigény Bukarest környékén mutatkozik, ahol több mint 16 ezer üres állást tartanak nyilván, majd következik Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Ploieşti és Konstanca. A legfőbb munkakeresőnek a feldolgozóipar (15 793 betöltetlen állás), az egészségügy (8461) és a kereskedelem (5216) számít az állami szektor mellett.
A KeysFin elemzői szerint leginkább szakképzett személyzetet keresnek (17 731), amely majdnem kétszerese a 2009-es adatnak, azonban jóval elmarad a csúcsot jelentő 2007-hez képest (22 295). Az adatok szerint nagy a kereslet a szolgáltatóiparban (8205), valamint a berendezés- és gépüzemeltetők, illetve összeszerelők (7035) és a szakképzett munkaerő (6904) körében is. Következtetésként kijelenthető, hogy a gazdasági növekedés hatására az elmúlt években folyamatosan emelkedett a szakemberkereslet, de elmarad a tíz évvel ezelőtti szinttől.
továbbá 2007-ben 5,19 millió férfit foglalkoztattak, 2016-ban pedig már csak 4,8 milliót.
A szakemberek szerint a statisztikai adatok részben igazolják a kivándorlást, hiszen Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nagyon sokan döntöttek úgy, hogy valamely fejlettebb nyugati országban keresnek megélhetést, és ezt csak fokozta a 2009–2010-ben a magánszektorban beütött válság: 2007-ben valamivel több mint 2 millió vállalkozás működött Romániában, 2016-ban pedig 1,6 millió, vagyis kilenc év alatt 400 ezer (azaz évi 44 ezer, havonta 3700) vállalkozás tűnt el.
Nemrég a Sapientia EMTE marosvásárhelyi tagozatának koronkai kampuszában, a III. Székely Kongresszus keretében is több előadásban foglalkoztak a szakemberek a munkamigráció kérdéskörével. Bodó Julianna például rámutatott, hogy a rendszerváltozás után eltelt huszonhat évben a székelyföldi társadalomban folyamatos volt ez a jelenség még akkor is, ha a trendek időszakosan változtak, illetve az elmúlt években új trendek jelentkeztek.
Míg régebb a családi léptékű életvezetési stratégia volt a munkamigrációs megközelítés központi eleme, és az emberek igyekeztek, hogy aktívan javítsanak helyzetükön, később pedig már nemcsak az aktuális családi szükségletek kielégítése volt a céljuk, hanem mindazoknak a társadalmi feltételeknek a karbantartása is, amelyeket a család jónak tartott működéséhez szükségesnek ítéltek meg.
Az új trendek sorában kiemelt fontosságú a fiatalokat érintő munkamigráció, amely transznacionalitása mellett egyre hosszabb idejű,
(régebb az volt a jellemző, hogy jó néhány idehaza ledolgozott év után szakemberként mentek külföldre dolgozni), majd újra- és újratervezett kiutazások követik egymást. Nincsenek ugyanis korlátok, a projektszemlélet érvényesül, a szakember szerint pedig ez egy önmagát gerjesztő, automatizálódó folyamat.
A folyamat Maros megyében is az országoshoz hasonló, de egyelőre nem mutatkozik akut munkaerőhiány. A Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivőjétől, Camelia Pașcától megtudtuk, a megyében május 4-én 336 állásra kerestek megfelelő munkaerőt, ez az adat pedig akár naponta is változhat.
A legnagyobb igény jelenleg megyénkben a betanított, illetve a szakmunkásokra van, majdnem a teljes munkaerőhiány felét teszi ki ez a szektor, jóval lemaradva mögötte következik a kereskedelem, a vendéglátó-, a feldolgozó- és a szolgáltatóipar. A számokon túl megállapítható, hogy egyre több állás betöltésére keresnek szakiskolai végzettségűeket, és növekszik azoknak a meghirdetett munkahelyeknek az aránya, amelyekre tapasztalattal nem rendelkezőket, kezdőket keresnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!