Fotó: Pixabay.com
Rekordot dönt a hitelezés üteme Romániában, a lakossági kölcsönfelvétel megközelíti a több mint egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válság szintjét. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint jó jel, hogy a lakosság jobban megfontolja, mire költ, ám nem segíti a gazdaság növekedését a cégek körében tapasztalható alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság.
2021. október 07., 19:122021. október 07., 19:12
A koronavírus-járvány ellenére az elmúlt egy év során a hitelezés üteme elérte a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szintet, kiemelkedően teljesítenek a jelzáloghitelek, a bankok kitűnő évet zárhatnak Romániában. A Profit.ro gazdasági portál cikke szerint a kölcsönfelvétel növekedésének hátterében több tényező áll: az infláció, valamint az a tény, hogy a pandémia által meghatározott 2020-as visszaeséshez képest valóban nagyobb mértékű az emelkedés.
Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese lapunknak kifejtette,
Másrészt figyelembe kell venni az infláció emelkedését, hiszen ha tavaly 3 százalékkal nőtt a hitelezés, és 2,5 százalékos volt az infláció, akkor az 0,5 százalékos reálnövekedést jelent.
Eközben idén 10 százalékkal nőtt a hitelpiac, miközben 5 százalékos az infláció, tehát valójában 5 százalékos a hitelek növekedése. Ezért érdemes a tavalyi és a 2021-es adatokat együtt vizsgálni, és összehasonlítani a járvány előtti 2019-es esztendővel, így augusztusra az elmúlt két év átlaga 8–8,5 százalékos növekedést mutat abszolút értékben, ami megfelel az elmúlt 5–6 esztendő átlagának, tehát nem jobb, nem is rosszabb.
– állapította meg az elemző.
Bordás Attila felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon 2020-ban egyedül a lakossági fogyasztási hitelek csökkentek összértékben, ami szerinte érett gondolkodásra utal. Míg 2008-ban a válságra utaló figyelmeztető jelek ellenére is rekordokat döntött a fogyasztási hitelek értéke, tehát az emberek televízió, hűtő, fogyasztási cikkek vásárlására vettek fel kölcsönt, tavaly ezek száma és értéke csökkent, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság tanult a korábbi válságból: ha intő jelek érkeznek, az ilyen típusú költekezést visszafogják vagy halasztják. A fogyasztási hitelek növekedési üteme az átlag alatt van, ami azt jelzi, hogy az emberek óvatosak a rövid távú befektetésekkel.
A pénzügyi szakértő rámutatott, ehhez hozzájárult az is, hogy a kormány tavaly módosította az Első otthon program feltételeit, megkétszerezve, 70 ezer euróról 140 ezer euróra emelve az igényelhető hitel értékét. Ily módon ha a hitelek száma nem is nőtt, az abszolút érték igen.
Az ingatlanpiac jellemzően a nagyvárosokban pörög, Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon vagy Jászvásáron a gazdasági növekedés, a bérek emelkedésének üteme még mindig meghaladja az ingatlanfejlesztését, így a kereslet nagyobb a kínálatnál, ami az árak további növekedését eredményezi. Az ingatlanvásárlási hitelek 80 százaléka a nagyvárosokban összpontosult, így ott a járvány hatása is kevésbé érződött ezen a téren, mint a közepes vagy kisvárosokban.
A szakértő ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy 2015 óta a jogi személyek esetében a hitelezés növekedési üteme a lakossági hitelezés szintje alatt mozog, ami azt jelenti, hogy kisebb ütemben bővül a gazdaság, mint a lakossági fogyasztás.
Bordás Attila szerint
Ezért kijelenthető, hogy Romániában a fejlődés üteme elmarad a potenciálhoz képest, így oda jutottunk, hogy a bankokban letétben lévő pénz másfélszerese az összhitelállománynak, tehát több pénz van a pénzintézeteknél, mint amennyit ki tudnak helyezni hitelként.
A bankok azzal szembesülnek, hogy van pénzük, ám nincs életképes vállalkozás, amelynek odaadhatnák. A többlettel a bankok a román államot finanszírozzák, viszont ezzel az a gond, hogy így enyhe a gazdaságélénkítő hatása.
– nyilatkozta lapunknak Bordás Attila.
A bankok jónak ígérkező évi kilátásaival kapcsolatban a pénzügyi-gazdasági elemző kifejtette, a járvány valós gazdasági hatásai a harmadik és az utolsó negyedévben mutatkoznak meg, hiszen már kevés kormányzati támogatás van érvényben. Akkor csapódik le a járvány valós hatása, amikor a gazdaságnak támogatás nélkül kell megállnia a lábán. Ha növekedni fognak számban és értékben a „bedőlt hitelek”, az tükrözni fogja majd a járványhelyzet veszteségét. Bordás Attila visszafogottan optimista, szerinte jól jel, hogy hamar talpra állt a romániai gazdaság, nem kellett felélnie a vésztartalékait, de a pandémia valós hatása csak ezután mutatkozik meg.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!