Raluca Turcan kormányfőhelyettes
Fotó: Facebook/Raluca Turcan
A minden irányból támadott különleges nyugdíjak egy részének megszüntetését helyezte kilátásba Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes, jelezte egyúttal, hogy a katonák, bírák és ügyészek kivételt képeznének. Így viszont túl sokat nem spórolna a kormány, a különleges nyugdíjakra kiutalt pénzek legnagyobb hányadát ugyanis a nyugállományba helyezett katonák kapják.
2019. december 09., 16:482019. december 09., 16:48
Mint kiderült, a katonák, valamint a bírák és ügyészek továbbra is kapnák ezeket a korántsem alacsony összegeket, esetükben ugyanis alkotmánybírósági határozat is rendelkezik a különleges nyugdíj folyósításáról. Raluca Turcan liberális politikus, a Ludovic Orban vezette kabinet kormányfőhelyettese hétfőn úgy nyilatkozott, a speciális juttatások egy részének eltörlésével megszűnik egy „óriási méltánytalanság”, hiszen a román állam évente csaknem 9 milliárd eurót költ ezekre a nyugdíjakra.
Az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu mindössze „kampányszlogennek” nevezte a liberálisok tervét, és bírálta egyúttal, hogy ha már hozzányúlnak a speciális nyugdíjakhoz, akkor nem szüntetik meg valamennyit. Ciolacu ugyanakkor úgy látja, mivel szerzett jogokról van, sokkal egyszerűbb lenne, ha a parlament elfogadná a PSD törvénytervezetét, ami progresszív, vagyis többlépcsős adórendszert ír elő, s így minél nagyobb egy jövedelem, az adóalanynak annál nagyobb jövedelemadót kell fizetnie. „Várjuk a végszavazást a képviselőházban. Bár a PSD nincs kormányon, saját pénzen készíthetünk egy hatástanulmányt, és jövünk majd a módosító javaslatokkal” – közölte Ciolacu.
A Hotnews.ro hírportál emlékeztet ugyanakkor, hogy Mara Calista liberális képviselő interpellációjára válaszolva tavaly októberben a bukaresti pénzügyminisztérium azt közölte, hogy a 2018-as évi állami költségvetésben mintegy 9,0996 milliárd lejt irányoztak elő a különleges nyugdíjakra, amiből 8,096 milliárd ment az állami katonai nyugdíjakra, mintegy 1 milliárd lej pedig szolgálati nyugdíjakra.
A különleges nyugdíjak összege amúgy eltérően alakul: a bírák és ügyészek átlagosan havi 18 150 lejt kapnak, a légi közlekedésből nyugdíjba vonultaknak 10 869 lej, a számvevőszéki alkalmazottaknak 7744 lej, a honatyáknak pedig 4446 lej jár. Azon 9312 személy közül, akik szolgálati nyugdíjat kapnak, 5818 nyugdíjas kap havonta több mint 6000 lejt, 4046-an több mint 10 ezer lejt kapnak, 1817-en több mint 20 ezer lejt, 162-en több mint 30 ezer lejt. Ezzel egy időben 10 személy havonta több mint 40 ezer lejben részesül.
A katonai nyugdíjak 178 168 haszonélvezője közül 29 584-en kapnak havonta több mint 6000 lejt, 8929-en több mint 10 ezer lejt, 147-en több mint 20 ezer lejt, míg öten több mint 25 ezer lejt. A katonai különleges nyugdíjakat a belügyminisztérium, a védelmi tárca, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetéséből biztosítják, a szolgálati nyugdíjakat a munkaügyi minisztérium, míg a szenátorok és képviselők juttatását a parlament büdzséjéből folyósítják.
A kormány elfogadta az elektronikus áfabevallás rendszerének (e-TVA) bevezetéséről szóló törvényt módosító sürgősségi rendeletet – számolt be a kabinet pénteki ülése utáni sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.
Románia egyik legnépszerűbb termékét is kedvezőtlenül érintheti az Európai Unió által a kínai elektromosautó-iparra kivetni tervezett pluszadó, hiszen a Dacia Springet is az ázsiai országban gyártják.
Romániában és Bulgáriában voltak legalacsonyabbak a fogyasztói árak és a szolgáltatások tavaly – derült ki az Európai Unió többi országaival való összevetésből.
Abszurd, amatőr döntésnek, visszaélésnek nevezik szakemberek, érdekképviseletek a parlament szerdai határozatát, mellyel energiatárolásra kötelezik a napelemes áramtermelő-fogyasztókat (legalábbis egy részüket), ráadásul visszamenőleges hatállyal is.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!