Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája

Tagállami hatáskörben rendezhető. A bukaresti kormányon múlik, hogy az erdélyi gazdák mennyi támogatáshoz jutnak uniós forrásokból •  Fotó: Veres Nándor

Tagállami hatáskörben rendezhető. A bukaresti kormányon múlik, hogy az erdélyi gazdák mennyi támogatáshoz jutnak uniós forrásokból

Fotó: Veres Nándor

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal. Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának elmondta, a tagállamok közötti nézeteltéréseket csak a nemzeti kormányok hatáskörének bővítésével lehet orvosolni.

Makkay József

2020. november 09., 14:262020. november 09., 14:26

2020. november 09., 14:282020. november 09., 14:28

Az Európai Unió 2021–2027-es időszakára vonatkozó hosszú távú költségvetés legnehezebb fejezetének a közös agrárpolitika (KAP) bizonyult. A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács (ET), az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) közötti véleménykülönbségek jó ideje patthelyzetet eredményeztek. A gordiuszi csomót nemrég az Európai Parlament plenáris ülésének sikerült átvágnia azzal, hogy az Európai Bizottság által beterjesztett közös agrárpolitika négy csomagját az EP-képviselők mintegy ötezer módosító indítványával átdolgozták.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, nagy vonalakban az Európai Néppárt parlamenti frakciójának álláspontja érvényesült.

A parlamenti viták során a tervezetből sikerült kiiktatni számos olyan, az európai baloldali pártok által szorgalmazott tételt, amelyek az úgynevezett „zöldítési program” keretében ellehetetlenítették volna a kisebb területeken termelő gazdákat.

„A romániai és a magyarországi gazdák számára is kedvező új, közös agrárpolitika továbbra sem végleges, hiszen az Európai Bizottság moderálása mellett az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői kell majd ütköztessék eltérő véleményüket. Minden valószínűség szerint a jövő év elején sorra kerülő egyeztetéseket követően születik meg a 2023. január elsejétől életbe lépő új uniós agrárpolitikai csomag” – összegezte lapunknak az eddigi fejleményeket a politikus.

Winkler megnyugtató eredménynek tartja, hogy az Európai Parlamentnek sikerült elfogadnia egy átmeneti szabályozást is, amely a jelenleg érvényben lévő uniós agrárpolitika előírásait meghosszabbítja két évvel, 2023. január 1-jéig, hogy a tagállamok mezőgazdasága ne szenvedje meg az átmeneti időszakot.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint sikerült „gazdabaráttá”alakítani az uniós agrárpolitikát •  Fotó: Facebook/Winkler Gyula Galéria

Winkler Gyula EP-képviselő szerint sikerült „gazdabaráttá”alakítani az uniós agrárpolitikát

Fotó: Facebook/Winkler Gyula

Nagyobb tagállami önállóság

Az Európai Parlament vitáján kiderült, hogy a baloldali pártok gyakorlatilag feláldoznák az európai mezőgazdaságot az úgynevezett környezetvédelmi kihívások oltárán. A baloldali képviselők elképzelése szerint

az európai környezetvédelmet szolgáló „zöldítési program” nemcsak azt írná elő, hogy területeinek hány százalékát tartsa parlagon a gazda, hanem beleszólnának a vetésforgó, a növényvédelem és a fajtaválaszték kérdésébe is, miközben az állattenyésztést olyan állatvédelmi előírásokkal szabályoznák, amelyeknek a kisebb farmok nehezen tudnának megfelelni.

Winkler szerint a baloldali elképzelések ellehetetlenítenék a pár tíz hektáron gazdálkodó termelőket, akik képtelenek megbirkózni a nagy bürokráciával. A veszély azonban így sem múlt el, hiszen ezeknek az elképzeléseknek egy része visszaköszön több nyugat-európai állam agrárminiszterének érvelésében is, amely további vitákat generál a következő időszakban.

„Komoly véleménykülönbségek vannak a kelet- és a nyugat-európai agrártárcák vezetői között, hiszen teljesen más a holland vagy dán mezőgazdaság teljesítménye, mint a romániaié vagy a magyarországié. A véleménykülönbségeket nehéz közös tető alá hozni, ezért született meg az Európai Parlamentben az a jövőbeni megoldás, hogy az uniós agrárpolitika legyen ugyan közös, de a tagállamok az eddiginél szabadabb kezet kapjanak annak megvalósítására” – érvel az erdélyi politikus.

A számos nézeteltérés ellenére Winkler ezt a stratégiát tartja az uniós szinten körvonalazódó legfontosabb elképzelésnek. A 2023-tól életbe lépő új KAP előírná, hogy

valamennyi európai uniós tagországnak saját mezőgazdasági fejlesztési tervet kell kidolgoznia, amit alkalmazás előtt egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal.

A tagállamok a nemzeti agrárfejlesztési tervek szerint alkalmaznák a közös agrárpolitikát, ami alapján felhasználnák az ország számára elkülönített uniós agrárforrásokat.

Winkler Gyula szerint a nemzeti kormányok agrárminisztereinek hozzáértésén múlik majd, mennyire lehet hatékonyan felhasználni a gazdáknak nyújtott uniós forrásokat. „Számunkra megnyugtató, hogy nem Brüsszelből fogják megmondani, Romániában a sertés-, a szarvasmarha- vagy a juhágazat élvezzen prioritást, hanem azt helyi szinten dönthetik el. Ez viszont azt jelenti, hogy felértékelődik a különböző térségek mezőgazdasági szakmai szervezeteinek a lobbiereje. Erdélyben a magyar gazdák érdekvédelmi szervezeteinek a hangja is fel kell erősödjön. Jó erre már mostantól figyelnünk, hiszen nekünk kell majd elmondanunk Bukarestben, hogy a Székelyföld hegyvidéki térségeiben, vagy a Szilágyság dombvidéki területein mi a jó a helyi gazdáknak” – magyarázza az EP-képviselő.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Vita a kis- és nagybirtokokról

A leendő KAP egyik sarkalatos kérdése a területalapú támogatás. Jelenleg egy dolog biztos: a következő két esztendőben a gazdák a már megszokott hektáronkénti támogatást igényelhetik. A 2023-tól életbe lépő, új szabályozásban ez egyelőre nyitott kérdés maradt. Az Európai Parlament döntése értelmében

a területalapú támogatás a mai formájában működne, sőt az értékét mintegy húsz százalékkal növelnék.

Winkler szerint a különböző mezőgazdasági területek után kifizetett támogatások értéke hektáronként átlagosan 200 euró körüli összegre növekedne a jelenleg 170 euróról.

Az Európai Unióban azonban sokan nem értenek egyet a jelenlegi támogatási rendszerrel. A nyugat-európai tagországok egy része összemosná a kétpillérű – a területalapú és a vidékfejlesztési – agrártámogatást. A gyökeres változtatás azt jelentené, hogy a gazdák nem kapnák tovább „alanyi jogon” a megművelt területek után járó évi dotációt, helyette különböző pályázatok útján juthatnának uniós forrásokhoz. Az elképzelés elsősorban a kelet-európai kisgazdaréteget hozná nehéz helyzetbe, amely eddig sem volt túl sikeres az uniós pályázás terén.

Vita tárgyát képezi a területalapú támogatásokra kifizetett összegek felső határa is. Három javaslatról kell dönteniük a politikusoknak a közelgő EP–ET-tárgyalásokon: minden marad a régiben, azaz nem lesz felső határ, vagy a kifizetések összegét mezőgazdasági üzemekként 80 vagy 100 ezer euróban maximalizálják. A nagyüzemek területnagyságától függetlenül ilyen formán csak a földek egy részéért igényelhetnek majd támogatást az agrárvállalkozók.

Idézet
Jelenleg sem Romániában, sem Magyarországon nincs felső határ. A több ezer hektáron gazdálkodó nagyüzemek akár több millió euró összegű területalapú támogatáshoz is hozzájuthatnak. Ennek a módszernek az ellenzői azzal érvelnek, hogy egy nagyüzem ilyen támogatás nélkül is jövedelmező, így nem kell külön támogatást élvezzen az Unió büdzséjéből. Bizonyos elképzelések szerint az így megtakarított pénzeket a kisebb gazdaságokra lehetne fordítani”

– fogalmaz az EP-képviselő.

Winkler Gyula szerint bármelyik változat mellett is tegyék le voksukat az uniós szakemberek, az már most egyértelmű, hogy a leendő KAP sikeres megvalósítása a tagországok nemzeti kormányaitól függ. Az erdélyi gazdák elvárásait ezen a szinten kell majd hatékonyan képviselni Bukarestben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat
2025. május 08., csütörtök

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre
2025. május 07., szerda

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég

Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Magyarországon terjeszkedik egy romániai fogászati cég
2025. május 07., szerda

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli

Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.

Nem tetszik az Európai Bizottságnak, hogy kevesebbet fizetünk a gázért, az ársapka kivezetését követeli
2025. május 07., szerda

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is
2025. május 06., kedd

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt

Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.

Átlagbérek Európában: Luxemburg és Svájc a jövedelmi lista élén, Románia az uniós átlag alatt