Fékeznék az építőanyagárak robbanását: a drasztikus dráguláshoz igazítaná a leszerződött munkálatok feltételeit a kormány

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Törvénymódosítással igyekszik beavatkozni a román kormány az építőipari alapanyagárak drasztikus emelkedése közepette, lehetővé téve a közbeszerzéseken elnyert munkálatokra kötött szerződések módosítását. Az országban átlagosan 40 százalékkal drágultak az építőanyagok, veszélyeztetve infrastrukturális beruházások kivitelezését.

Rostás Szabolcs

2021. július 16., 17:452021. július 16., 17:45

2021. július 16., 22:222021. július 16., 22:22

Bár az ágazat képviselői néhány hónapja folyamatosan küldik a vészjelzéseket, a bukaresti kormányzat csak most próbál valamelyest segíteni az elszálló árak miatt bajba jutott építőiparnak. A jobbközép kabinet módosítani készül a közbeszerzési törvényt annak érdekében, hogy az építőanyagok jelentős drágulása közepette módosítani lehessen a megállapodásokba foglalt értékeken.

Ludovic Orban, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), egyben a bukaresti képviselőház elnöke elmondta, lehetőséget teremtenek a közmunkálatokra vonatkozó szerződések aktualizálására az építőipari alapanyagárak emelkedésének függvényében. A politikus elismerte,

a kormányzati beavatkozás híján számos kivitelező képtelen lenne végrehajtani a felvállalt beruházást, miután előzmény nélküli mértékben nőtt a vasbeton, a faanyag, a réz, a kavics ára.

A körvonalazódó intézkedés mögött az áll, hogy ágazati képviselők egy ideje arra figyelmeztetnek: felfüggesztik a közbeszerzéseken elnyert infrastrukturális munkálatok végrehajtását az árrobbanás következtében.

Mint arról lapunkban már cikkeztünk, Romániában átlagosan 40 százalékkal emelkedtek az építőipari alapanyagárak az elmúlt hónapokban, és akad olyan termék – elsősorban a faanyagok közül –, amelynek az ára megduplázódott. Az építőipari munkáltatókat tömörítő szövetség kimutatása szerint

a polisztirén hablemez 50, a pvc cső 25, a horganylemez 45, a kavics 50, a homok 40, az aszfalt 30, a vasbeton 30, a gázolaj pedig 18 százalékkal drágult.

Nemigen akad szektor, amelyet ne befolyásolna az árak nagy léptékű emelkedése, hiszen gyakorlatilag minden alapanyag ára elszállt, amit tetéznek a kiszállítás terén tapasztalható nehézségek is. „Ha egy munkálat értékének 50 százalékát az alapanyagok teszik ki, amelyek átlagosan 40 százalékkal drágultak, akkor máris a szerződések értékének 20 százalékos emelkedéséről beszélhetünk. Márpedig ekkora haszonrést senki nem képes fedezni, emiatt a szerződéseket lehetetlen végrehajtani. Vagy egy feltétellel, ha az építkezési vállalatok hajlandóak pótolni a veszteséget, ami viszont több futó szerződés esetén lehetetlenség” – szögezte le Cristian Erbașu, a romániai építőipari munkáltatók szövetségének vezetője.

Az ágazat képviselői Florin Cîțu miniszterelnöknek is levelet írtak az árrobbanás hatását enyhítő állami beavatkozás érdekében. Számukra különös nehézséget okoz a két-három éves határidővel ellátott állami megrendelések honorálása, és

veszélybe kerülhetnek a nagyobb infrastrukturális beruházások is.

Útépítésre szakosodott cégek illetékesei kiszámolták, hogy jelenleg több mint 270 ezer euróval kerül többe 30 kilométernyi útszakasz kiépítése, mint egy évvel ezelőtt.

Ugyanakkor ingatlanfejlesztők arra figyelmeztetnek, hogy az árak elszabadulása az ingatlanok – elsősorban az új építésű lakó- és irodaházak – számottevő drágulását, a befektetők szempontjából pedig a haszonkulcs zsugorodását vonja maga után.

Magyarországon eközben mélyrehatóbb intézkedéssel igyekszik tompítani a meredek drágulás élét a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban bejelentette: az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetében extraprofitadót fognak bevezetni, ezt a kavicsnál és a sódernél mindenképpen megteszik, de más termékeknél is megnézik a lehetőségét. Ezt azzal indokolta, hogy egyes építőanyagok esetében olyan extraprofitot akarnak realizálni, ami nem fogadható el, ezért ha bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal a kormányzat, akkor az a fölötti ár 90 százalékát el fogja vonni. Ugyanakkor a budapesti kormány októbertől kiviteli korlátozást rendel el építőipari termékekre, Orbán Viktor szerint ugyanis részben azért „szaladtak el” az építőipari anyagok árai néhány terméknél, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség.

Vizsgálja a Versenytanács az építőipari drágulást

Vizsgálatot indított a bukaresti Versenytanács azzal kapcsolatban, hogy az országban és a külföldi piacokon egyaránt jelentős mértékben drágultak az építőanyagok – jelentette be szerdán a szakhatóság. Az intézmény közleménye szerint annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány idején az építőipar jelentős mértékben segítette a gazdaságot, most ebben az ágazatban jelentős áremelkedés figyelhető meg, ami komoly piacműködési rendellenességeket idézhetnek elő. A vizsgálat során az építőanyagok drágulásának okait vizsgálják, ugyanis a jelentős áremelkedés veszélybe sodorhatja a romániai közberuházások kivitelezését, az építkezési vállalatokat pedig megakadályozhatja abban, hogy közbeszerzési eljárásokon versenyképes ajánlatokat tegyenek. Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke elmondta, javaslatokat fogalmaznak meg, hogy megelőzzék a drágulásnak a piaci szereplőkre és fogyasztókra kifejtett kedvezőtlen hatásait, és amennyiben a versenypiaci szabályok megszegését tapasztalják, büntető eljárásokat indítanak. A szakhatóság vezetője őszre ígérte az első következtetéseket. Az építőanyagok drágulása a román kormányban is aggodalmat keltett, ugyanis az önkormányzatok arra panaszkodtak, hogy számos folyamatban levő közberuházás befejezése veszélybe került az építőanyagok drágulása miatt. A költségek megnövekedése miatt az önkormányzatok a kormány segítségét kérték, hogy az augusztusban tervezett költségvetés-kiigazításkor vegyék figyelembe ezt az új helyzetet, és növeljék a már megkötött szerződések értékét figyelembe véve az áremelkedéseket. (Krónika)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat
2024. október 31., csütörtök

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában

A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában
2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány
2024. október 30., szerda

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét
2024. október 29., kedd

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem

A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem
2024. október 29., kedd

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint