ám azt folyamatosan frissítik.

Ki kerül feketelistára?

„A feketelistára mindenki felkerül, aki ellen a hatóság az elmúlt három évben kivizsgálást indított versenykorlátozó magatartás miatt, de a nyilvánosságra hozott adatok között az is szerepel, ha együttműködött és részesült az engedékenységi politikában” – magyarázta a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint részletezte, a versenyhivatal és az Országos Közbeszerzési Hatóság kötött egy keretegyezményt a lista közzétételéről, ami arra is vonatkozik, hogy az engedékenységi politikában résztvevők miként jelentkezhetnek a versenytárgyalásokra, milyen módon rehabilitálják ezeket.

Ezek a cégek a közbeszerzési platformra (SEAP) nem tudnak bejelentkezni. „Egy olyan cég esetében, ahol a forgalom jelentős részét a közbeszerzésen elnyert munkálatok generálják, a hároméves kizárás a csődöt jelentheti” – húzta alá Gyerkó László.

Elmondása szerint ugyanakkor vannak olyan cégek, amelyek tapasztalatlanságból kerülnek be egy kartellcsoportba, ezek élhetnek a kegyelmi politika kedvezményeivel, ha beismerik a tévedést, és együttműködnek a versenyhivatallal a visszaélés felgöngyölítése érdekében.

„A cégnek a hivatal által megszabott időszakban ki kell dolgoznia egy megfelelési tervet, az alkalmazottainak képzéseken kell részt venniük, hogy megértsék, és jól alkalmazzák a közbeszerzési törvényt, és tévedésből se fordulhasson elő, hogy szabályellenes egyezséget kötnek” – részletezte Gyerkó László.

Rámutatott: az ajánlatkérők a Versenytanács által közzétett listáról tájékozódhatnak, és minden esetet, vállalkozást egyénileg elbírálhatnak, figyelembe véve a bizonyítékokat.

Nincs kivétel, pedig máris van, aki lekerülne

A feketelistán szerepel többek között a Siveco és az Intrarom – az informatikai cégeket 2017-ben bírságolta meg a versenyhivatal több mint 8 millió lejre, mert befolyásolták a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) által 2008-ban az informatikai rendszere korszerűsítésére és bővítésére kiírt közbeszerzésének az eredményét. A listán az szerepel, hogy a két cég nem tett beismerő vallomást, nem élt a kegyelmi politika lehetőségeivel, de kidolgoztak egy megfelelési tervet.

Egy másik ügy az energetikai ágazatban tevékenykedő hat vállalkozást érint, amelyeket 2018-ban 73,1 millió lejre bírságolták, mert két versenykorlátozó megegyezést kötöttek a villanyórák forgalmazásáról. Az AEM cég bebizonyította, hogy nem vett részt a megegyezésben, és végül nem is bírságolták meg.

Mivel az Electrica nem gyárt villanyórákat, ezért visszautasította a vádat, együttműködött ugyan a versenyhivatallal, de megfellebbezte a határozatát. Az ügy a legfelső bíróságon van, 2022-ig kell letárgyalják, tehát jelenleg nincs jogerős döntés. Az Electrica éppen erre hivatkozva követeli, hogy töröljék a feketelistáról, hiszen az rontja a megítélését. „A két hatóság elfogadta a keretszerződést, minden gazdasági szerepelő, aki a piacon tevékenykedik, és aki ellen a versenyhivatal az elmúlt három évben kivizsgálást indított, rajta van a listán, nincs kivétel” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette,

Viszont ha már indult ellenük kivizsgálás, akkor ez a következménye – összegzett a versenypolitikai szakember.

Az önkormányzatok többet várnak

Jónak tartják az ötletet, ám ennél többet várnak viszont a Krónika által megszólaltatott önkormányzati vezetők annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket gördülékenyen és versenykorlátozás nélkül tudják lebonyolítani.

– hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzátette: már rég javasolják a közbeszerzési hatóságnak, hogy minden munkálat után a megrendelő önkormányzat minősíthesse, adhasson jegyet a kivitelezőcégnek, majd ezt lehessen beleszámítani egy következő közbeszerzés elbírálásába.

„Minden olyan szabályozás, ami az átláthatóságot szolgálja, segíti az önkormányzatok munkáját” – értékelt hasonlóképpen megkeresésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Arra is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket, hogy jelenleg a közbeszerzések során folyamatosan szembesülnek a joghézagokkal, a projektjeik halasztódnak, elakadnak, sőt az is megtörténhet, hogy pályázati pénzeket veszítenek el, mert elbukik a közbeszerzés.

– részletezte a székelyföldi politikus, aki szerint minden olyan intézkedés fontos, amely megakadályozza, hogy a cégek visszaéljenek a helyzetükkel, tisztességtelen előnyt és hasznot próbáljanak szerezni.

Borboly Csaba ugyanakkor rámutatott, hatékonyabb fellépést várnak el a versenyhatóságtól, mert azt tapasztalják, hogy számtalan olyan terület van, ahol nem lép fel érdemben. „Számtalanszor jeleztük a Versenytanácsnak, hogy cégek monopolhelyzetre törekednek, vagy hogy a verseny szabályait alapjaiban sértő összefogások jöttek létre, ám ritkán foganatosítottak érdemben lépéseket” – mondta Borboly, aláhúzva, a gyakorlatban derül majd ki, hogy a feketelista nyilvánosságra hozatala jelent-e valóban előrelépést.