Romániai premier: feketelistán a liciteken trükköző cégek

Romániai premier: feketelistán a liciteken trükköző cégek

Az érintettek szerint a gyakorlatban derül ki, hogy a feketelista valóban előrelépést jelent-e (képünk illusztráció)

Fotó: Veres Nándor

Romániai premierként feketelista készült a versenytárgyalásokon trükköző vállalatokról. Máris van olyan cég, amely követeli, hogy töröljék, mert a feketelistás jelenlét árt a megítélésének. A Krónika által megkérdezett önkormányzati vezetők jónak tartják az ötletet, ám ennél többet várnak annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket valóban gördülékenyen és versenykorlátozás nélkül tudják lebonyolítani.

Bíró Blanka

2020. szeptember 02., 14:522020. szeptember 02., 14:52

Az országos Versenytanács listát tett közzé azokról a cégekről, melyek közbeszerzésen versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Nyilvánosságra hozzák továbbá, hogy az elmúlt három évben milyen eljárás indult ellenük, az ügyben milyen döntés született, és azt is, ha részt vettek az úgynevezett engedékenységi politikában, beismerték a tettüket, és végül a versenyhatóság nem szabott ki bírságot.

A Versenytanács honlapjáról letölthető listán jelenleg harmincöt cég szerepel,

ám azt folyamatosan frissítik.

Ki kerül feketelistára?

„A feketelistára mindenki felkerül, aki ellen a hatóság az elmúlt három évben kivizsgálást indított versenykorlátozó magatartás miatt, de a nyilvánosságra hozott adatok között az is szerepel, ha együttműködött és részesült az engedékenységi politikában” – magyarázta a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Mint részletezte, a versenyhivatal és az Országos Közbeszerzési Hatóság kötött egy keretegyezményt a lista közzétételéről, ami arra is vonatkozik, hogy az engedékenységi politikában résztvevők miként jelentkezhetnek a versenytárgyalásokra, milyen módon rehabilitálják ezeket.

A közbeszerzési törvény szabályozza, hogy azok a vállalkozások, amelyekről bebizonyosodott, hogy visszaélést követettek el, megpróbálták befolyásolni az árat, az eredményt, visszaéltek a helyzetükkel, megegyeztek a versenytársaikkal, és mindezt tudatosan, rosszhiszeműen követték el, három évig nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban.

Ezek a cégek a közbeszerzési platformra (SEAP) nem tudnak bejelentkezni. „Egy olyan cég esetében, ahol a forgalom jelentős részét a közbeszerzésen elnyert munkálatok generálják, a hároméves kizárás a csődöt jelentheti” – húzta alá Gyerkó László.

Elmondása szerint ugyanakkor vannak olyan cégek, amelyek tapasztalatlanságból kerülnek be egy kartellcsoportba, ezek élhetnek a kegyelmi politika kedvezményeivel, ha beismerik a tévedést, és együttműködnek a versenyhivatallal a visszaélés felgöngyölítése érdekében.

Ha még a vizsgálat lezárta előtt beismerik a hibájukat, ha nem károsították meg a közpénzzel gazdálkodó intézményt, csak a szándék létezett, akkor folytathatják a tevékenységüket.

„A cégnek a hivatal által megszabott időszakban ki kell dolgoznia egy megfelelési tervet, az alkalmazottainak képzéseken kell részt venniük, hogy megértsék, és jól alkalmazzák a közbeszerzési törvényt, és tévedésből se fordulhasson elő, hogy szabályellenes egyezséget kötnek” – részletezte Gyerkó László.

Rámutatott: az ajánlatkérők a Versenytanács által közzétett listáról tájékozódhatnak, és minden esetet, vállalkozást egyénileg elbírálhatnak, figyelembe véve a bizonyítékokat.

Nincs kivétel, pedig máris van, aki lekerülne

A feketelistán szerepel többek között a Siveco és az Intrarom – az informatikai cégeket 2017-ben bírságolta meg a versenyhivatal több mint 8 millió lejre, mert befolyásolták a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (APIA) által 2008-ban az informatikai rendszere korszerűsítésére és bővítésére kiírt közbeszerzésének az eredményét. A listán az szerepel, hogy a két cég nem tett beismerő vallomást, nem élt a kegyelmi politika lehetőségeivel, de kidolgoztak egy megfelelési tervet.

Egy másik ügy az energetikai ágazatban tevékenykedő hat vállalkozást érint, amelyeket 2018-ban 73,1 millió lejre bírságolták, mert két versenykorlátozó megegyezést kötöttek a villanyórák forgalmazásáról. Az AEM cég bebizonyította, hogy nem vett részt a megegyezésben, és végül nem is bírságolták meg.

Az Electrica vállalatot a villanyórák piacának elosztásában vállalt közvetítői szerepéért bírságolta meg a versenyhivatal.

Mivel az Electrica nem gyárt villanyórákat, ezért visszautasította a vádat, együttműködött ugyan a versenyhivatallal, de megfellebbezte a határozatát. Az ügy a legfelső bíróságon van, 2022-ig kell letárgyalják, tehát jelenleg nincs jogerős döntés. Az Electrica éppen erre hivatkozva követeli, hogy töröljék a feketelistáról, hiszen az rontja a megítélését. „A két hatóság elfogadta a keretszerződést, minden gazdasági szerepelő, aki a piacon tevékenykedik, és aki ellen a versenyhivatal az elmúlt három évben kivizsgálást indított, rajta van a listán, nincs kivétel” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette,

a listán való jelenlét zavaró tényező lehet a cégek számára, ha fontos számukra a piaci megjelenés, hiszen ez árt a megítélésüknek.

Viszont ha már indult ellenük kivizsgálás, akkor ez a következménye – összegzett a versenypolitikai szakember.

Az önkormányzatok többet várnak

Jónak tartják az ötletet, ám ennél többet várnak viszont a Krónika által megszólaltatott önkormányzati vezetők annak érdekében, hogy a közbeszerzéseket gördülékenyen és versenykorlátozás nélkül tudják lebonyolítani.

Idézet
A feketelista jó első lépés, de ennél sokkal többre van szükség. Azt is szabályozni kellene, ha egy vállalkozó megszünteti a feketelistás cégét, és újat alapít, akkor ennek maradjon nyoma”

– hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzátette: már rég javasolják a közbeszerzési hatóságnak, hogy minden munkálat után a megrendelő önkormányzat minősíthesse, adhasson jegyet a kivitelezőcégnek, majd ezt lehessen beleszámítani egy következő közbeszerzés elbírálásába.

„Minden olyan szabályozás, ami az átláthatóságot szolgálja, segíti az önkormányzatok munkáját” – értékelt hasonlóképpen megkeresésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke. Arra is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket, hogy jelenleg a közbeszerzések során folyamatosan szembesülnek a joghézagokkal, a projektjeik halasztódnak, elakadnak, sőt az is megtörténhet, hogy pályázati pénzeket veszítenek el, mert elbukik a közbeszerzés.

Olyan létfontosságú munkálatok is veszélybe kerülhetnek, mint egy kórházfejlesztés

– részletezte a székelyföldi politikus, aki szerint minden olyan intézkedés fontos, amely megakadályozza, hogy a cégek visszaéljenek a helyzetükkel, tisztességtelen előnyt és hasznot próbáljanak szerezni.

Borboly Csaba ugyanakkor rámutatott, hatékonyabb fellépést várnak el a versenyhatóságtól, mert azt tapasztalják, hogy számtalan olyan terület van, ahol nem lép fel érdemben. „Számtalanszor jeleztük a Versenytanácsnak, hogy cégek monopolhelyzetre törekednek, vagy hogy a verseny szabályait alapjaiban sértő összefogások jöttek létre, ám ritkán foganatosítottak érdemben lépéseket” – mondta Borboly, aláhúzva, a gyakorlatban derül majd ki, hogy a feketelista nyilvánosságra hozatala jelent-e valóban előrelépést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli
2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa