Több anyagi erőforrást, így több fejlesztést várnak azok az erdélyi települések, amelyeket országos vagy éppen helyi érdekeltségű üdülőtelepülésekké nyilvánított legutóbbi ülésén a Grindeanu-kormány. A Hargita megyei Borszék a döntéssel a „felső osztályba” került, míg Szilágybagos, Kolibica, Majszin, Avasfelsőfalu, Marosszentgyörgy, a Maroshévízhez tartozó Bánffy-fürdő, valamint a Déshez tartozó Désakna helyi érdekeltségű üdülő lett.
Több anyagi erőforrást, így több fejlesztést várnak azok az erdélyi települések, amelyeket országos vagy éppen helyi érdekeltségű üdülőtelepülésekké nyilvánított legutóbbi ülésén a Grindeanu-kormány. A Hargita megyei Borszék a döntéssel a „felső osztályba” került, míg a Szilágy megyei Szilágybagos, a Beszterce-Naszód megyei Kolibica, a Máramaros megyei Majszin, a Szatmár megyei Avasfelsőfalu, a Maros megyei Marosszentgyörgy, a Hargita megyei Maroshévízhez tartozó Bánffy-fürdő, valamint a Kolozs megyei Déshez tartozó Désakna helyi érdekeltségű üdülőhely lett.
„A minősítés révén ezeknek a településeknek nagyobb esélyük lesz vissza nem térítendő források megszerzésére, hiszen egyes finanszírozási programokban ez feltételként szerepel. A mai kiegészítések után 43 országos és 57 helyi érdekeltségű üdülőtelepülés van” – közölte a kormány.
Borszék nem áll meg
„2001-ben az állami fürdővállalat megszűnése a kezelések, a szolgáltatások végét jelentette, ekkor a szálláshelyek száma visszaesett ötszáz alá, és Borszék elvesztette turisztikai címét. A besorolások fontosak, hiszen a visszaszerzésük újabb fejlesztési lehetőségeket nyit meg a város előtt” – mutatott rá érdeklődésünkre Mik József polgármester. Mint ecsetelte, mivel a helyi érdekeltségű üdülőhely címe már megvolt a városnak, eddig is lehetőség nyílt pályázni uniós alapokra. A sípályák megépülése a panziók számának emelkedését is jelentette, így a szálláshelyek száma hétszáz fölé emelkedett, és ennek alapján tudták kérni az országos érdekeltségű turisztikai településsé való nyilvánítását.
„A most megszerzett cím pedig státuskérdés volt” – szögezte le az elöljáró, hozzátéve azonban, hogy Borszék újabb lépcsőfokot készül meglépni, jövőre a balneoklimaterikus fürdőváros címet is szeretnék megszerezni. „A kezelőközpontot év végén nyitjuk, és reméljük jövőre meg lesz Borszéknek a gyógyfürdő (balneoklimaterikus fürdőváros) rangja is” – részletezte a terveket a polgármester.
Nagy remények Marosszentgyörgyön is
Eközben a helyi érdekeltségű üdülőtelepüléssé nyilvánított Marosszentgyörgy önkormányzata majdnem három évvel ezelőtt kezdeményezte a turisztikai minisztériumnál, hogy kapják meg ezt a státust. A hatóság munkatársai az elmúlt két évben több alkalommal tartottak helyszíni szemlét, megvizsgálták a dokumentációt, ellenőrizték a kimutatásokat, a friss kormányhatározat után pedig a település immár élhet ezzel a kiemelt minősítéssel.
„Mi a lehetőséget láttuk ebben, amelytől Marosszentgyörgy előrelépését várjuk” – mondta el érdeklődésünkre Sófalvi Szabolcs polgármester, aki szerint a fejlődést biztosító európai uniós infrastrukturális, kulturális és gazdasági pályázatok nyílnak meg Marosszentgyörgy előtt. „Azt várjuk a minősítéstől, hogy nőjön a turisták száma is, hiszen bekerülünk a Romániát ismertető katalógusokba, amelyek alapján sok külföldi látogató dönti el, melyik régiót, települést keresi fel. Az Apolló sós fürdőbe évente több tízezren látogatnak el már évek óta, és azt szeretnénk, ha ezeknek a vendégeknek más szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket is kínálhatnánk. Ha már eljönnek Marosszentgyörgyre, akkor ebédeljenek egy helyi vendéglőben, vásároljanak a helyi boltokban, vegyék igénybe például egy játszóház szolgáltatásait, kiránduljanak az erdőben vagy a kerékpárutakon, lovagoljanak” – fogalmazott az elöljáró.
Hozzátette: arra törekednek, hogy a megnyíló lehetőségekkel vonzóvá tegyék a környéket is, például Tófalván és Csejden is van látnivaló, ott a Máriaffy-kastély, a műemlék épületek, a 800 éves tölgyfák. „Egyszóval: aki Marosszentgyörgyre jön, az mind kapjon még valamit a fürdőzés mellett” – összegzett Sófalvi Szabolcs, aki szerint hiába vannak Romániának nagyszerű természeti adottságai, szépségei, látványosságai, ha nincs sok turisztikai települése.
Fejlesztenék a Bánffy-fürdőt is
Ugyanezzel kormánydöntéssel a maroshévízi Bánffy-fürdő is megkapta a helyi érdekeltségű üdülőtelep státust. Az elmúlt években az önkormányzat és a magánbefektetők több fejlesztést is eszközöltek, a most megkapott cím birtokában lehetőség adódik a további fejlesztésekre pályázni. Bodor Attila önkormányzati képviselő korábban a Krónikának azt mondta, amint megkapják az új besorolást, a panziórendszer bővítésére összpontosítanak. Hozzátette: abban bíznak, hogy a helyi kis- és közepes vállalkozók kihasználják a minősítés által megnyíló lehetőségeket, és fejlesztésekre pályáznak. Másrészt meglátása szerint a térség népszerűsítésére, turistacsalogatónak is alkalmas lesz a fürdővárosstátus.
Az elmúlt években egyébként rengeteg korszerűsítés zajlott Maroshévízen, a magánbefektetők és az önkormányzat is több fejlesztést eszközölt, korszerűsítették például a Bánffy-fürdőt, és felújították a helyi örmény család tulajdonában levő Urmánczy-fürdőt is. Az önkormányzat tavaly több mint egymillió euró értékű wellnessközpontot építtetett helyi alapokból, amely megfelel a legmagasabb szabványoknak. A központban 28 Celsius-fokos vizű fedett medence, padlófűtés, korszerű vízszűrő berendezés, 132 szekrénnyel ellátott öltöző, masszázsszoba, szauna, pezsgőfürdő, só- és fitneszterem várja az érdeklődőket.
Nem mindenhol örülnek
Az üdülőteleppé nyilvánítás nem minden esetben arat osztatlan sikert, a Besztercétől mintegy 40 kilométerre található Kolibicát például féltik a turistáktól az ott lakók. A Kelemen-havasokban található mesterséges gyűjtőtó jelenleg is kedvelt célpont, a beszterceiek „házi telepének” számít, de a szomszédos Kolozs, Maros, Suceava megyékből, illetve távolabbról is érkeznek ide látogatók. Ráadásul az elmúlt évtizedekben jelentősen beépült a környék, a külföldön dolgozó beszterceiek például előszeretettel építenek itt hétvégi házat, teljesen megváltoztatva a hegyi település arculatát.
Az akkori kommunista vezetés azonban nem kimondottan turisztikai céllal épített gátat 1977–81 között a Beszterce folyón, az ily módon létrejött mesterséges tó nemcsak a közeli Borgóbeszterce községnek – amelyhez közigazgatásilag a telep és az annak nevet adó falu is tartozik – biztosít ivóvizet, hanem az egész Borgó-vidéknek és a megyeszékhelynek is.
Emiatt a tóban tilos a fürdés és a motoros vízi járművek használata, de a betelepülőkkel és az egyre növekvő számú turistával együtt ezek is feltűntek a környéken. Igaz, a jobb infrastruktúra miatt csupán a tó egyik felét látogatják előszeretettel, a tengelytörő úton nehezen megközelíthető másik oldal szinte érintetlen –, de a helyiek attól tartanak, az üdülőteleppé nyilvánítás és a könnyebben elérhető uniós források miatt hamarosan megszűnik ez a védettség.
Lepusztulóban a neves üdülőtelep
A Mediafax hírügynökség arról számol be, hogy a már korábban országos érdekeltségű üdülőhelynek nyilvánított, gyógyvizeiről híres Beszterce-Naszód megyei Oláhszentgyörgy-fürdő csődközeli állapotba került. A Radnai-havasok lábánál, mesebeli környezetben fekvő gyógyüdülő vizei a reumától az emésztőszervi betegségeken át a sárgaságig, túlsúlyosságig mindenre javallottak, ám nemhogy a turisták, még a gyógykezelési beutalóban részesülő nyugdíjasok is messze elkerülik a települést. Ennek oka, hogy bár a szállodákba és kezelőközpontokba történtek beruházások, az infrastruktúra elmaradott, s nincsenek kikapcsolódási és szórakozási lehetőségek sem.
„A legmodernebb kezelőközpontunk van a megyében, a legnagyobb pontszámunk az egészségbiztosítási pénztárnál, de sajnos a települést mind a nyugdíjasok, mind pedig a fiatalok elkerülik. Rengeteg pénzt fektettünk a kezelőközpontba, korszerűsítettünk 230 háromcsillagosra minősített hotelszobát, táborszervezési engedélyünk is van, azonban a rossz állapotban levő infrastruktúra miatt csak kevesek választása esik ránk, ugyanakkor az üdülőtelep nem kínál nagy dolgot: nincs klub, nincs medence, nincs kalandpark vagy sípálya, így nem bizonyul túl hatékonynak a szállodánkat népszerűsítő kampány” – fejtegette a turisták elmaradozásának okait Eduard Mihăilescu oláhszentgyörgyi polgármester.
Mint részletezte, az üdülőhelyen a foglaltsági szint alig 30 százalékos, miközben évről évre csökken a beutalóval érkező nyugdíjasok, illetve a beutalók száma is. „És sajnos az idei évben sincsenek jó híreink: arra számítunk, hogy tovább csökken a gyógykezelési beutalók és üdülési jegyek száma, s ráadásul a szezon is később rajtol. Úgy értettem, hogy idéntől elektronikus licit lesz, a határidő pedig legalább 90 nap, így a legjobb esetben is csak június elsejétől érkezhetnek az első nyugdíjasok” – sorolta a gondokat Eduard Mihăilescu
A helyi hatóságok próbálják feltérképezni a fejlődési lehetőségeket. Eddig annyi előrelépés történt, hogy a városházának sikerült megállapodásra jutnia az egyik szállodakomplexum tulajdonosával, akinek egyébként monopóliuma volt az ásványvízforrások felett, s engedélyt kapott egy forrásra. Egyébként a helyi források is kiaknázatlanok, évtizedek óta parlagon állnak, az infrastruktúra leromlott.
Az viszont már biztos, hogy az oláhszentgyörgyi önkormányzat idén egy pavilont és egy kivilágított szökőkutat tervez a városközpontba, és borvízforrások is lesznek. Idővel valamennyi forrás környékét kialakítanák, turisztikai ösvényeket terveznek, egy kempinget, és a park korszerűsítésére is nagyobb pénzösszeget fordítanának.
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Nem túl rózsás a romániai vasutak helyzete, a rendszerváltoztatás óta meglehetősen kevés szakaszt sikerült felújítani, még autópályák tekintetében is jobban áll az ország – mutat rá a Club Feroviar.
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Eurostat. Románia uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben 17 százalékkal zsugorodott. A megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
Egyelőre nem írhatja alá a román útügyi hatóság a szerződést a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út megépítésére kiírt pályázaton győztesként kihirdetett konzorciummal, mivel két török cég óvást nyújtott be az eredmény ellen.
Közel 25 millió lejes veszteséget könyvelt el 2024 első hat hónapjában a Romaero, a polgári és katonai utasszállító és teherszállító repülőgépek gyártására, szolgáltatásaira, valamint kutatás-fejlesztésére szakosodott román állami tulajdonú vállalat.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
szóljon hozzá!