Fotó: Pixabay.com
Tizenhárom éves csúcsra húzták fel az inflációt a meredeken emelkedő energiaárak szeptemberben az euróövezetben.
2021. október 01., 13:012021. október 01., 13:01
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2008 szeptembere óta a legerősebb ütem.
Elemzők ennél valamivel gyengébb ütemre, 3,3 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusban mért 3,0 százalékos ugrás után.
Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékkal nőtt. Elemzők 1,9 százalékra várták a maginflációt az augusztusi 1,6 százalékos emelkedés után.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energiaárakat nem számolva 0,4 százalékos volt a növekedés, az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat sem tartalmazó maginfláció pedig 0,5 százalékkal nőtt. A végleges adatsort október 20-án hozza nyilvánosságra az Eurostat.
A legerősebb ütemet, 6,4 százalékot Észtországban mérték, mögötte Litvánia következik 6,3 százalékkal, majd Szlovákia 5,1 százalékkal. A legkisebb mértékben, 0,7 százalékkal Máltán nőttek a fogyasztói árak, majd Portugália következik 1,3 százalékos, valamint Görögország és Finnország egyaránt 2,1 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a magas inflációt okozó tényezők közül „sok” átmeneti. Várakozásai szerint e tényezők egy része a koronavírus-világjárvány után is fennmaradhat. Az EKB mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az áremelkedés üteme gyenge marad, és a következő években nem éri el a 2 százalékos célt.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!