Fotó: Pixabay.com
Tizenhárom éves csúcsra húzták fel az inflációt a meredeken emelkedő energiaárak szeptemberben az euróövezetben.
2021. október 01., 13:012021. október 01., 13:01
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken kiadott előzetes adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2008 szeptembere óta a legerősebb ütem.
Elemzők ennél valamivel gyengébb ütemre, 3,3 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusban mért 3,0 százalékos ugrás után.
Az energiaárakat nem számolva 1,9 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig ugyancsak 1,9 százalékkal nőtt. Elemzők 1,9 százalékra várták a maginflációt az augusztusi 1,6 százalékos emelkedés után.
Havi összevetésben 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energiaárakat nem számolva 0,4 százalékos volt a növekedés, az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat sem tartalmazó maginfláció pedig 0,5 százalékkal nőtt. A végleges adatsort október 20-án hozza nyilvánosságra az Eurostat.
A legerősebb ütemet, 6,4 százalékot Észtországban mérték, mögötte Litvánia következik 6,3 százalékkal, majd Szlovákia 5,1 százalékkal. A legkisebb mértékben, 0,7 százalékkal Máltán nőttek a fogyasztói árak, majd Portugália következik 1,3 százalékos, valamint Görögország és Finnország egyaránt 2,1 százalékos emelkedéssel.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy fogalmazott, hogy a magas inflációt okozó tényezők közül „sok” átmeneti. Várakozásai szerint e tényezők egy része a koronavírus-világjárvány után is fennmaradhat. Az EKB mindazonáltal továbbra is arra számít, hogy az áremelkedés üteme gyenge marad, és a következő években nem éri el a 2 százalékos célt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!