Fotó: Mihály László
2011. október 14., 08:012011. október 14., 08:01
A környezetvédelmi alap által meghirdetett programban csak azok cégek vehettek részt, amelyek teljesítették a pályázatban meghirdetett szigorú feltételeket. A pályázó vállalatnak rendelkeznie kell a roncsokból származó fém- és egyéb hulladékok feldolgozásához, illetve a semlegesítéséhez szükséges technológiával, vagy szerződésben kell állnia olyan cégekkel, amelyek – mint végső felhasználók – újrahasznosítják ezeket a környezetre veszélyes anyagokat. Bíró József, a csíkszeredai REMAT Hargita vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a roncstelepek a forgalomból kivont autók csak igen kevés részét értékesíthetik alkatrészként, ilyen például a motorháztető vagy irányjelző. Közlekedésbiztonságból fontos vagy sorszámmal ellátott alkatrészeket, például futóművet, kormánykazettát vagy motorblokkot nem.
A roncsokból kinyert acél és nemesfémek értékesítéséből azonban jelentős haszon származik, annak ellenére is, hogy a veszélyes anyagok, a gumiabroncsok és a különböző kenőanyagok megsemmisítéséért külön fizetni kell az erre szakosodott cégeknek. A folyamat igen egyszerű: az értékjegyeket a minisztérium osztja szét a programban részt vevő REMAT-oknak, akik ezzel fizetnek az autótulajdonosoknak a leadott roncsért. A gépjárművek így gyakorlatilag ingyen jutnak a fémhulladék-gazdálkodók birtokába, miközben a roncsprogramon kívül leadott autókért normális esetben nagyjából 500 lejt fizetnek. Bíró szerint egy roncs feldolgozása körülbelül 250–300 lejbe kerül, a fémek értékesítéséből származó bevétel azonban átlagosan 800–1000 lej. „A haszon függ attól is, hogy milyen típusú autót dolgozunk fel, egy Trabanton például kevesebb a profit, de legkevesebb 500 lejt többnyire minden autón nyerünk” – fogalmazott Bíró. Egy bizonyos darabszám fölött a gépkocsikat már nem érdemes darabjaira szedni, jobban megéri ezeket egyszerűen bedarálni, és bálázva értékesíteni. A fémhulladék 60–70 százalékát hajók szállítják külföldre, a maradékot a helyi fémfeldolgozó üzemek vásárolják fel.
Október elején indult a minisztérium környezetbarát autókat támogató programja, amely keretében egy leadott környezetszennyező autóért 4 értékjegyet kapnak azok, akik elektromos autót vásárolnak, és 2 értékjegy jár annak, aki hibrid hajtású gépkocsit vesz. A minisztérium környezetbarát programjában érdekelt polgárok, közintézmények október 3-ától kezdődően tehetik le pályázati iratcsomóikat a Környezetvédelmi Alaphoz. Az iratcsomókat november 4-éig lehet leadni. Egy voucher értéke 3800 lej. Azok a közintézmények, illetve magánszemélyek, akik szeretnének környezetbarát autót vásárolni, de nincs leadandó gépkocsijuk, a megvásárolandó villanyautó árának legfeljebb 20 százalékát pályázhatják, a támogatás összege azonban nem haladhatja meg a 3700 eurót. A hibrid autó árának 10 százalékát, legfeljebb 1800 eurót állja a minisztérium. A Környezetvédelmi Alapból finanszírozott program 2011-es költségvetése 5 millió lej. |
A környezetvédelmi minisztérium adatai alapján tavaly közel 190 ezer roncsot vontak ki forgalomból, idén legkevesebb 120 ezer értékjegyet osztottak szét. Számításaink szerint tehát a roncstelepek tiszta haszna két év alatt – autónként mindössze 500 lejjel számolva – meghaladja a 155 millió lejt, azaz a 36 millió eurót. Ehhez hozzáadódnak az alkatrészek árusításából befolyó összegek, ennek mértékét azonban megbecsülni is nehéz.
Felmerül a kérdés, hogy a zöld tárca miért mondott le ilyen könnyen e bevételről. Megoldás lehetett volna, ha a nyugat-európai országokban bevett szokás szerint a minisztérium közbeszerzési pályázatot ír ki, és a roncsokat a legjobb ajánlatot tevő fémhulladék-hasznosító cégeknek adja el. Az így befolyó összeg a közpénzből kiosztott 310 ezer, egyenként 3800 lejes értékjegyekkel kapcsolatos kiadások egy részét biztosan fedezte volna.
„A roncsautóprogram elsősorban a környezetvédelemnek hoz hasznot, hiszen több százezer környezetszenynyező gépkocsit sikerült kivonnunk a forgalomból” – reagált lapunk felvetésére Borbély László környezetvédelmi miniszter. A hatályos jogszabályok szerint a roncsautókat begyűjtő cégek ugyanakkor kötelesek a jövedelmük 3 százalékát a Környezetvédelmi Alapba befizetni – tette hozzá a tárcavezető.
Mivel a program jövőre is folytatódik, a roncstelepek megélhetése biztosított. „A program ez évi sikere arra mutat rá, hogy a polgárokat továbbra is érdekli a roncsautóprogram. Az eredmények kiértékelése után, a jövő évi költségvetési lehetőségeket figyelembe véve eldöntjük, mennyi pénzt különítünk el a 2012-es roncsprogram részére” – tudtuk meg Borbély Lászlótól.
A roncsprogramot idén kiterjesztették régi mezőgazdasági gépekre, elsősorban traktorokra is. A jogszabály értelmében azok a polgárok, akik régi mezőgazdasági gépeiket újra cserélik, a forgalomból kivont eszközök után 17 ezer lej támogatásban részesülnek. A támogatás értéke azonban nem haladhatja meg az újonnan vásárolt mezőgazdasági gép vételárának általános forgalmi adó nélkül számolt 40 százalékát. |
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.