Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász
Fotó: Facebook
Nagy lehetőséghez jut Románia az uniós helyreállítási tervből származó uniós pénzek révén, de a beruházások befejezésére vállalt határidők valószínűtlen teljesítése, valamint a kormányválság miatti bizonytalanság komoly akadályt jelenthetnek. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kérdeztük az érkező eurómilliárdokról.
2021. október 04., 08:312021. október 04., 08:31
– Az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi tervről (PNRR) úgy beszélnek a politikusok, mint valami aranybányáról. Valóban pénzesőre számíthat Románia?
– Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen nagyon komoly pénzforrásról, jelentős mértékű összegről beszélünk, 29,2 milliárd euróról. Miközben mindenki összegről beszél, fontos tudni, hogy ennek a fele, 14,2 milliárd a támogatás, a pénz másik része alacsony kamatlábú hitelek formájában érhető el, tehát visszafizetendő.
Nagyon sok olyan beruházás és reform van, amelyek esetében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy azokat nem sikerül időben befejezni, ismerve a román állami közigazgatás bürokráciáját és a hasonló beruházások átlagos csúszási idejét.
– Mint ön is említette, az összeg fele kölcsön. Okos döntés-e ennek a felvétele, az ország eladósodásának növelése?
– Románia eladósodottsága bőven az európai uniós átlag alatt van. Ilyen értelemben ha az ország azért vesz fel hiteleket, mert azokból a gazdasági növekedéshez hosszú távon hozzájáruló beruházásokat akar megvalósítani, akkor ez nem feltétlenül téves út. Eddig Románia többnyire azért folyamodott hitelekhez – költségvetési és államháztartási hiányt okozva –, hogy a folyó költségeket kiegyenlítse. Ennek oka, hogy nagyon sok strukturális egyensúlytalanság volt és van most is a költségvetésben. Ebből az alapból csak beruházásokra és reformokra lehet költeni, ezeket a pénzeket nem lehet folyó költségekre, így például közalkalmazottak fizetésére fordítani.
Fotó: Rab Zoltán
– Feltételekhez, határidőhöz kötött a pénz folyósítása. Melyek azok a nagy beruházások, amelyek teljesítésébe belebukhat Románia?
– Csak egy párat említenék ezekből. A forrásokból mintegy 450 kilométernyi autópálya megépítését tudják finanszírozni.
Vállalták továbbá, hogy 2024-ig felépítenek egy új kórházat. Aztán azt is, hogy építenek, illetve energetikailag hatékonnyá tesznek kétezer épületet és ezerötszáz tömbházat. Ez utóbbi például megvalósítható, hiszen itt szigetelésről van szó. Az ivóvízhálózatot bővítik 1600 kilométernyi távolságon – ez is jó esetben megvalósulhat. Az autópálya-beruházás a legdrágább ezek közül, s az erre vonatkozó ígéretet látom nehezen megvalósíthatónak. De része a beruházásoknak a Kolozsváron tervezett metró egy szakasza is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy 2026-ig nem lesz metró Kolozsváron.
Fotó: BBTE
– Mi történik abban az esetben, ha elmarad a finanszírozás, avagy vissza kell fizetni a pénzt?
– Az államháztartás ilyenkor úgy működik, hogy folyamatosan hiteleket vesz fel. Refinanszírozni fogják az érintett projekteket egy magasabb kamatú hitellel.
– A legújabb bukaresti kormányválság mennyiben befolyásolhatja ezeket a beruházásokat, reformokat?
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy a miniszterek és az államtitkárok rendkívül gyakran váltakoznak, gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset, olyan tényező, amely lelassítja a beruházások folyamatát. Valamilyen folytonosságra szükség lenne ahhoz, hogy legalább elkezdődhessenek a projektek. Ha a beruházást már elindították, akkor a projekt mögött álló államtitkárok cserélődése kisebb kárt okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!