Fotó: Rostás Szabolcs
2022 szeptemberéhez képest a romániai boltok polcain az élelmiszerek árai az európai átlaggal megegyező mértékben, azaz 9,2 százalékkal emelkedtek. A sertéshús, a baromfi és a tojás esetében azonban a romániai áremelkedés az uniós átlag felett van. Az egyetlen árucikk, amely olcsóbb lett, az az olaj.
2023. november 11., 18:542023. november 11., 18:54
Nagyjából megegyező tényezők hatására, mint más európai országokban, a romániai boltok polcain szeptemberben 9,2 százalékos élelmiszerár-emelkedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, ami pontosan megegyezik az uniós átlaggal – derül ki az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Összehasonlításképpen a régióban az árak néhány országban valamivel nagyobb mértékben emelkedtek: Szlovákiában 11,3 százalékkal, Lengyelországban 11,1 százalékkal, Magyarországon 11,7 százalékkal, Bulgáriában 10,9 százalékkal, Horvátországban 10,7 százalékkal és Görögországban 9,6 százalékkal, míg más országokban, például a Cseh Köztársaságban mindössze 5,7 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Dániában és Finnországban 4,7 százalékkal, Svájcban pedig 3,9 százalékkal.
A sertéshús esetében például a 8. legmagasabb, 13,7 százalékos áremelkedést tapasztaljuk az EU-ban, miközben az uniós átlag 9,3 százalék. A rekord Bulgáriáé, ahol a sertéshús kilogrammonkénti ára 17,4 százalékkal nőtt 2023 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest, míg Horvátországban 5,5 százalékos, Észtországban 15,3 százalékos, Magyarországon pedig 15,1 százalékos volt az emelkedés. Vannak azonban olyan európai országok, ahol csökkent a sertéshús ára, például Dánia és Finnország (mínusz 0,6 százalék, illetve 2,2 százalék).
ezzel az ország az első öt közé került az áremelkedés tekintetében ebben a kategóriában Észtország (13,1 százalék), Izland (12,6 százalék), Belgium (10,3 százalék) és Magyarország (8,5 százalék) után.
Kilenc tagállamban eközben a baromfihús ára 2023 szeptemberében 2022 szeptemberéhez képest csökkent, az áresés mértéke a ciprusi 0,6 százalék és a csehországi 6,9 százalék között alakult.
A többi uniós tagállamhoz képest Romániában a kilencedik legnagyobb a tojás árának növekedése, az élen Szlovákia áll 36,7 százalékos emelkedés után. Ezt követi Málta (24,5 százalék), Belgium (22,1 százalék), Horvátország (22,1 százalék), Bulgária (20,5 százalék). A tojás Finnországban drágult a legkevésbé, 1,5 százalékkal.
Eközben a legnagyobb mértékben Cipruson (+ 18,7 százalék) nőttek az árak, az ellenkező póluson pedig Ausztriát találjuk 3,1 százalékos csökkenéssel.
A friss tej szeptemberben átlagosan 1,9 százalékkal volt drágább, mint 2022 szeptemberében, ami elmaradt a 2,5 százalékos uniós áremelkedéstől, a kenyér pedig 7,5 százalékkal volt drágább, ami szintén kisebb a 8,1 százalékos uniós áremelkedésnél.
Ebben a kategóriában nálunk 12 százalékkal csökkentek a polcárak. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az olaj átlagosan 20,8 százalékkal lett olcsóbb, Spanyolországban viszont 41,9 százalékkal drágult. Az uniós átlag 4,8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Az augusztusi 9,4 százalékról szeptemberben 8,8 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A nyers adatok szerint 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!