Fotó: Rostás Szabolcs
2022 szeptemberéhez képest a romániai boltok polcain az élelmiszerek árai az európai átlaggal megegyező mértékben, azaz 9,2 százalékkal emelkedtek. A sertéshús, a baromfi és a tojás esetében azonban a romániai áremelkedés az uniós átlag felett van. Az egyetlen árucikk, amely olcsóbb lett, az az olaj.
2023. november 11., 18:542023. november 11., 18:54
Nagyjából megegyező tényezők hatására, mint más európai országokban, a romániai boltok polcain szeptemberben 9,2 százalékos élelmiszerár-emelkedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, ami pontosan megegyezik az uniós átlaggal – derül ki az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Összehasonlításképpen a régióban az árak néhány országban valamivel nagyobb mértékben emelkedtek: Szlovákiában 11,3 százalékkal, Lengyelországban 11,1 százalékkal, Magyarországon 11,7 százalékkal, Bulgáriában 10,9 százalékkal, Horvátországban 10,7 százalékkal és Görögországban 9,6 százalékkal, míg más országokban, például a Cseh Köztársaságban mindössze 5,7 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Dániában és Finnországban 4,7 százalékkal, Svájcban pedig 3,9 százalékkal.
A sertéshús esetében például a 8. legmagasabb, 13,7 százalékos áremelkedést tapasztaljuk az EU-ban, miközben az uniós átlag 9,3 százalék. A rekord Bulgáriáé, ahol a sertéshús kilogrammonkénti ára 17,4 százalékkal nőtt 2023 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest, míg Horvátországban 5,5 százalékos, Észtországban 15,3 százalékos, Magyarországon pedig 15,1 százalékos volt az emelkedés. Vannak azonban olyan európai országok, ahol csökkent a sertéshús ára, például Dánia és Finnország (mínusz 0,6 százalék, illetve 2,2 százalék).
ezzel az ország az első öt közé került az áremelkedés tekintetében ebben a kategóriában Észtország (13,1 százalék), Izland (12,6 százalék), Belgium (10,3 százalék) és Magyarország (8,5 százalék) után.
Kilenc tagállamban eközben a baromfihús ára 2023 szeptemberében 2022 szeptemberéhez képest csökkent, az áresés mértéke a ciprusi 0,6 százalék és a csehországi 6,9 százalék között alakult.
A többi uniós tagállamhoz képest Romániában a kilencedik legnagyobb a tojás árának növekedése, az élen Szlovákia áll 36,7 százalékos emelkedés után. Ezt követi Málta (24,5 százalék), Belgium (22,1 százalék), Horvátország (22,1 százalék), Bulgária (20,5 százalék). A tojás Finnországban drágult a legkevésbé, 1,5 százalékkal.
Eközben a legnagyobb mértékben Cipruson (+ 18,7 százalék) nőttek az árak, az ellenkező póluson pedig Ausztriát találjuk 3,1 százalékos csökkenéssel.
A friss tej szeptemberben átlagosan 1,9 százalékkal volt drágább, mint 2022 szeptemberében, ami elmaradt a 2,5 százalékos uniós áremelkedéstől, a kenyér pedig 7,5 százalékkal volt drágább, ami szintén kisebb a 8,1 százalékos uniós áremelkedésnél.
Ebben a kategóriában nálunk 12 százalékkal csökkentek a polcárak. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az olaj átlagosan 20,8 százalékkal lett olcsóbb, Spanyolországban viszont 41,9 százalékkal drágult. Az uniós átlag 4,8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Az augusztusi 9,4 százalékról szeptemberben 8,8 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A nyers adatok szerint 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!