A válaszadók majdnem egynegyede attól is tart, hogy ennivalóra sem lesz elegendő pénze
Fotó: Rostás Szabolcs
A Koronavírus Erdélyben című felmérés szerint borúlátóak az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány gazdasági és szociális következményei tekintetében.
2020. április 23., 20:092020. április 23., 20:09
2020. április 23., 20:302020. április 23., 20:30
Az április elején végzett felmérésnek csütörtökön hozták nyilvánosságra az Erdélystat.ro honlapon a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint az erdélyi magyarok körében csaknem konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságéi voltak, a válaszadók többsége ennél is negatívabb forgatókönyvet vizionál.
A válaszadók csupán egynegyede vélte úgy, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.
A válaszadók 42 százaléka valószínűsítette, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, ha a járvány két-három hónapot is elhúzódik. A legtöbben a közműszámlák fizetésének nehézségét jelölték meg, de
A felmérés készítésekor a februárban még aktívaknak csupán a 63 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, de közülük is minden harmadik jelezte, hogy tart a munkahelye elvesztésétől, ha a korlátozások még két-három hónapig érvényben maradnak. A februárban még aktív réteg nyolc százaléka válaszolta, hogy máris munkanélküli lett, 22 százaléka kényszerszabadságra, öt százaléka fizetés nélküli szabadságra került.
A munkahelyüket biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. A saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.
A járványügyi korlátozások azoknak is megváltoztatták a munkaviszonyait, akik aktívak maradtak. Tizenhat százalékuknak jelentősen, húsz százalékuknak valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről nyolc százalék számolt be.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A felmérésnek az egészségügyi részét egy héttel ezelőtt ismertették, az oktatással kapcsolatos rész ismertetését a következő napokra ígérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!