„Például az utóbbi években kifejezetten meleg telekről beszélhettünk, magas hőmérsékletekkel, rövid hideg időszakokkal. Senki sem garantálhatja, hogy ugyanilyen lesz az idei tél. Ha hosszabb ideig tartó alacsony hőmérséklettel kell szembenéznünk, a dolgok már nem olyan egyszerűek. Ráadásul nagyon sok európai ország importgáz nélkül maradhat, s itt elsősorban az oroszországi energiahordozóra gondolok. A Romániába érkező gázmolekula is száz százalékban orosz. Ilyen helyzetekben egyes, nem létszükségletű termékeket gyártó üzemeknek vissza kell fogniuk a termelésüket annak érdekében, hogy a lakosságnak elegendő gáz jusson el” – fogalmazott az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

„Természetes, hogy optimistán állunk a kérdéshez, de fel kell készülnünk a pesszimista forgatókönyvekre is” – hangoztatta lapunknak a szakértő.

„Románia alapvetően jó helyzetben van. Az ország gáztermelése valahol mintegy 24 millió köbméter naponta. A lakosság, valamint a létszükségletű termékeket gyártó üzemek gázfogyasztása egy nagyon hideg napon napi 40 millió köbméter. Ugyanakkor ott vannak a gáztárolók is, amelyekből még lehet napi harminc-negyven millió köbmétert biztosítani. Ilyen tekintetben nem létezik pesszimista forgatókönyv. A legrosszabb esetben a nem létszükségletű termékeket gyártó üzemek termelése kerülhet veszélybe, amelyek a törvényeknek megfelelően leállíthatók” – vázolta a helyzetet Chisăliță.

A szakértő által irányított Intelligens Energia Egyesület néhány napja megismételte korábbi felszólítását, s ismét nyílt levélben sürgette a román kormánytól egy olyan átfogó terv elkészítését, amely egyebek mellett megállítja az energia területén a spekulációt, a nagyon magas profitszerzést, a téli hónapok magas számláit a nyári hónapokra teríti szét, s konkrét útmutatót ad ahhoz, miként készüljünk fel az esetleges válsághelyzetekre.

„Nem a válság bekövetkeztekor kell kitalálni, mi a teendő, hanem kész terv alapján kell lépni. Mindenkinek tudnia kell ilyenkor, mi a teendő. Nagyon fontos, hogy felkészültek legyünk” – mondta a szakember. Megemlítette: a kilencvenes években Kanadában ezrek haltak meg a hideg miatt, de nem feltétlenül a nagyon alacsony hőmérséklet volt ennek az oka, hanem a minimális felkészültség hiánya.

Pénzügyi csőd a nemzetközi energiarendszerben?

Vészjósló elemzést közölt az előttünk álló télről Philip Verleger energiaipari közgazdász. Szerinte a történészek a jövőben a „pokol teleként” fogják emlegetni a 2022 decemberétől 2023 áprilisáig tartó időszakot, és nem csak Európában. Mint írta, az energiarendszer már most is a végsőkig ki van feszítve, és minden körülményt egybevetve gyakorlatilag küszöbön áll a katasztrófa.

Ez arra készteti a döntéshozókat, hogy visszaváltsanak a szénre, már ahol még van ilyen kapacitás, és a készletek rendelkezésre állnak. A nagy- és kisfogyasztók is igyekeznek dízelre vagy desztillátumra váltani, de a finomítók már most annyi dízel üzemanyagot állítanak elő, amennyit csak tudnak, és nincs többletkapacitás. Az eddigi politikai erőfeszítések nem tudtak mit kezdeni ezzel a mélységes rossz közérzettel, és a következmények katasztrofálisak lehetnek – beleértve a II. világháború óta nem látott mértékű kormányzati beavatkozást az energiapiacokon” – idézi az Nrgreport portál a szakembert, aki több mint negyven éve ír az energiapiacokról.

Úgy látja, a küszöbön álló katasztrófa több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Oroszország leállította a földgáztárolók feltöltését a régióban. A hosszan tartó szárazság közben kiszárította a folyókat, ami korlátozza a teherhajók kereskedelmét. Franciaországban az atomerőműveket leállították a korróziós problémák miatt.

„Franciaország, amely általában villamosenergia-exportőr, most importálni kényszerül, Norvégia, amely szintén villamosenergia-exportőr, figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban korlátozni fogja az exportot a víztározók alacsony szintje miatt, ugyanakkor Németország továbbra is azt tervezi, hogy az év végére leállítja maradék három atomerőművét” – áll az elemzésben. A közgazdász szerint a politikai erőfeszítések nem fogják tudni jól kezelni a villamos energia, a gáz és az olaj véges kínálatát az elkövetkező hónapokban.

„Az árak emelkedni fognak, hogy a piacok tisztuljanak. Egyes esetekben a kormányok további beavatkozásokat fognak kezdeményezni, hogy megpróbálják elosztani a szűkös készleteket, annak ellenére, hogy ezek a programok rosszul sikerültek” – állapítja meg az energiaipari közgazdász, aki szerint azonban ezek az erőfeszítések valószínűleg nem lesznek nagy hatással az árakra. Ehelyett a következő hat hónap magasabb energiaárakkal járó kaotikus piaci viszonyai valószínűleg valamilyen pénzügyi csődöt fognak okozni az energiarendszerben, ahogyan 2008-ban a másodlagos jelzáloghitel-program is összeomláshoz vezetett. A szakértő szerint a válsághelyzet gazdasági következményeinek nagyságrendje bizonytalan. Philip Verleger úgy látja, a pénzügyi problémákat súlyosbítani fogják a fogyasztóknak a magas áraktól való megóvását célzó megnövekedett kormányzati kiadások.