Az egységes bérezési törvény tervezete értelmében elsősorban az alacsony fizetések nőnek majd, a miniszterelnök bére viszont csökkenni fog – jelentette be a hétvégén Dacian Cioloş.
2016. december 04., 17:252016. december 04., 17:25
2016. december 04., 19:442016. december 04., 19:44
A miniszterelnök a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, a tervezet szerint jövő évtől 2021-ig fokozatosan valósulnának meg a béremelések. „Az első években az alacsony fizetéseket emelnénk, nagyobb arányban, aztán a magas béreket is növelnénk, kisebb mértékben, hogy egyenlítsük ki a helyezetet. Amint nyilvánosságra hoztuk a törvénytervezetet, többen közzétették, mennyit fog keresni az államfő, a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok stb. Az ő fizetésük nem fog nőni, sőt: a miniszterelnök bére csökkenne\" – ismertette a kormányfő.
Közben Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy a közalkalmazotti béreket szabályozó törvény 19,5 milliárd lejes terhet róna a költségvetésre, és jelentősebb béremelést irányoz elő azoknak, akiknek az elmúlt években nem nőtt a fizetésük. A tárcavezető szombaton elmondta: a korábbi törvénytervezetektől eltérően, amelyek 41-45 milliárd lejes többletkiadást jelentenének a büdzsének, ez a bérezési javaslat megvalósítható. „Nem kell matematikusnak vagy Einsteinnak lenned ahhoz, hogy megértsd: az előző törvények által előírthoz képest feleakkora költségvetésből – amely viszont reális és gyakorlatba ültethető – kisebb mértékű béremelésekre van mód\" – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
A tárcavezető szerint a tervezet célja a közalkalmazotti bérek közötti aránytalanságok megszüntetése úgy, hogy nagyobb mértékű emelést irányoz elő ama közalkalmazottak esetében, akiknek az elmúlt években egyáltalán nem nőtt a fizetésük. Pâslaru ide sorolta a szociális szolgáltatások terén dolgozókat, a helyi közigazgatásban dolgozó személyzetet, illetve a kutatás és kultúra terén tevékenykedő közalkalmazottakat. Azt is hozzátette: az igazságszolgáltatásban dolgozók esetében legfeljebb 12 százalékos béremelést ír elő a tervezet.
A közalkalmazottak bérét szabályozó törvény tervezetét szerdán küldte el a tárca az érintett szakszervezeteknek. A projekt 116 fizetési kategóriát javasol, eszerint az állami alkalmazottak számára előirányzott legalacsonyabb bér 1 625 lej, míg a legmagasabb 22 ezer lej lenne. A közszolgák fizetése a következő hat évben több lépcsőben, összesen 37 százalékkal nőne, ugyanakkor a legkisebb és a legnagyobb állami jövedelem közötti különbség legtöbb tizenháromszoros lenne.A minisztérium tervei szerint a jogszabály 2017. július 1-jétől lépne életbe.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
szóljon hozzá!