Az egységes bérezési törvény tervezete értelmében elsősorban az alacsony fizetések nőnek majd, a miniszterelnök bére viszont csökkenni fog – jelentette be a hétvégén Dacian Cioloş.
2016. december 04., 17:252016. december 04., 17:25
2016. december 04., 19:442016. december 04., 19:44
A miniszterelnök a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, a tervezet szerint jövő évtől 2021-ig fokozatosan valósulnának meg a béremelések. „Az első években az alacsony fizetéseket emelnénk, nagyobb arányban, aztán a magas béreket is növelnénk, kisebb mértékben, hogy egyenlítsük ki a helyezetet. Amint nyilvánosságra hoztuk a törvénytervezetet, többen közzétették, mennyit fog keresni az államfő, a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok stb. Az ő fizetésük nem fog nőni, sőt: a miniszterelnök bére csökkenne\" – ismertette a kormányfő.
Közben Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy a közalkalmazotti béreket szabályozó törvény 19,5 milliárd lejes terhet róna a költségvetésre, és jelentősebb béremelést irányoz elő azoknak, akiknek az elmúlt években nem nőtt a fizetésük. A tárcavezető szombaton elmondta: a korábbi törvénytervezetektől eltérően, amelyek 41-45 milliárd lejes többletkiadást jelentenének a büdzsének, ez a bérezési javaslat megvalósítható. „Nem kell matematikusnak vagy Einsteinnak lenned ahhoz, hogy megértsd: az előző törvények által előírthoz képest feleakkora költségvetésből – amely viszont reális és gyakorlatba ültethető – kisebb mértékű béremelésekre van mód\" – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
A tárcavezető szerint a tervezet célja a közalkalmazotti bérek közötti aránytalanságok megszüntetése úgy, hogy nagyobb mértékű emelést irányoz elő ama közalkalmazottak esetében, akiknek az elmúlt években egyáltalán nem nőtt a fizetésük. Pâslaru ide sorolta a szociális szolgáltatások terén dolgozókat, a helyi közigazgatásban dolgozó személyzetet, illetve a kutatás és kultúra terén tevékenykedő közalkalmazottakat. Azt is hozzátette: az igazságszolgáltatásban dolgozók esetében legfeljebb 12 százalékos béremelést ír elő a tervezet.
A közalkalmazottak bérét szabályozó törvény tervezetét szerdán küldte el a tárca az érintett szakszervezeteknek. A projekt 116 fizetési kategóriát javasol, eszerint az állami alkalmazottak számára előirányzott legalacsonyabb bér 1 625 lej, míg a legmagasabb 22 ezer lej lenne. A közszolgák fizetése a következő hat évben több lépcsőben, összesen 37 százalékkal nőne, ugyanakkor a legkisebb és a legnagyobb állami jövedelem közötti különbség legtöbb tizenháromszoros lenne.A minisztérium tervei szerint a jogszabály 2017. július 1-jétől lépne életbe.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!