Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Helyt adott az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő, valamint az ellenzéki pártok óvásának, amelyet a Független Fejlesztési és Beruházási Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvény ellen nyújtottak be.
2018. július 18., 14:072018. július 18., 14:07
2018. július 18., 14:082018. július 18., 14:08
A döntés indoklásaképpen Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke szerdán elmondta, ezt az alapot nem törvény, hanem kormányhatározat által kellett volna létrehozni. Mint ismert, a parlament június 7-én fogadta el a Független Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. létrehozásáról szóló törvényt, s június 16-án terjesztették Johannis elnök elé kihirdetésre.
A törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt. Harminchárom vállalat kerül be a „csomagba”, köztük olyanok, mint az Electrica áramszolgáltató, az E.On gázszolgáltató, az OMV-Petrom, a Telekom Románia, a Román Lottótársaság, a bukaresti reptereket kezelő vállalat vagy éppen az Antibiotice Rt. A szuverén alap működését egy kilencfős testület felügyeli majd, amelynek tagjait a pénzügyminisztérium nevez ki.
Az ellenzéki pártok azonban már az elfogadás napján bejelentették: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a képviselőház olyan módosításokat fogadott el, amelyeket a szenátus első házként nem vitatott meg, ami szerintük alkotmányellenes. Később Klaus Johannis is alkotmányossági kifogást emelt az létrehozása miatt, mert szerinte az ilyen döntéseket hatósági rendelettel, nem pedig parlamentben elfogadott törvénnyel kell meghozni.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban ostobaságnak nevezte az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!