Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Helyt adott az alkotmánybíróság Klaus Johannis államfő, valamint az ellenzéki pártok óvásának, amelyet a Független Fejlesztési és Beruházási Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvény ellen nyújtottak be.
2018. július 18., 14:072018. július 18., 14:07
2018. július 18., 14:082018. július 18., 14:08
A döntés indoklásaképpen Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke szerdán elmondta, ezt az alapot nem törvény, hanem kormányhatározat által kellett volna létrehozni. Mint ismert, a parlament június 7-én fogadta el a Független Fejlesztési és Befektetési Alap Rt. létrehozásáról szóló törvényt, s június 16-án terjesztették Johannis elnök elé kihirdetésre.
A törvény szerint a befektetési alap törzstőkéje 9 milliárd lej (1,9 milliárd euró) lesz, amit a vállalatok adnak össze fokozatosan öt év alatt. Harminchárom vállalat kerül be a „csomagba”, köztük olyanok, mint az Electrica áramszolgáltató, az E.On gázszolgáltató, az OMV-Petrom, a Telekom Románia, a Román Lottótársaság, a bukaresti reptereket kezelő vállalat vagy éppen az Antibiotice Rt. A szuverén alap működését egy kilencfős testület felügyeli majd, amelynek tagjait a pénzügyminisztérium nevez ki.
Az ellenzéki pártok azonban már az elfogadás napján bejelentették: az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert a képviselőház olyan módosításokat fogadott el, amelyeket a szenátus első házként nem vitatott meg, ami szerintük alkotmányellenes. Később Klaus Johannis is alkotmányossági kifogást emelt az létrehozása miatt, mert szerinte az ilyen döntéseket hatósági rendelettel, nem pedig parlamentben elfogadott törvénnyel kell meghozni.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke korábban ostobaságnak nevezte az ellenzék vádjait. „Nem vádak ezek, hanem ostobaságok, nincs valóságalapjuk” – szögezte le a képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus, kiemelve, hogy hasonló független befektetési alapok a világ számos országában működnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!