Fotó: Erdélystat.ro
Erdélyi viszonylatban Közép-Erdélyben a legmagasabb, 3277 lejes a nettó átlagfizetés, a Partium következik 2530 lejjel, a Székelyföld 2505 lejjel, a legkevesebbet pedig az Észak-Erdély két megyéjében élők keresnek, ahol az átlagbér alig 2493 lej, miközben az országos átlagkereset 3119 lej.
2019. október 14., 19:252019. október 14., 19:25
Az országos átlagot meghaladó mértékben, 1,1 százalékkal bővült az erdélyi alkalmazottak száma egy év alatt a megyei statisztikai hivatalok által 2019. szeptember végén publikált adatok szerint, és júliusra elérte a 2012,5 ezer főt – derül ki az Erdélystat statisztikai intézet által hétfőn közzétett elemzésből. Mint rámutatnak,
Az elemzésből megtudhatjuk, hogy a március–júniusig tartó hónapok stagnáló trendjét követően júliusban fordult újra enyhe emelkedésbe az alkalmazotti létszám, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 2,9 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként. Az előző évi hasonló adatokhoz képest az alkalmazottak számának éves növekedése 2019-ben Erdélyben egyértelműen lassult (2017 és 2018 júliusa között még 3,5 százalékos volt a bővülés).
Az alkalmazottak 2,3 százaléka a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, 40,7 százaléka az iparban és építőiparban, 55,5 százaléka pedig a szolgáltatásokban volt alkalmazott a legfrissebb, júliusi adatok szerint. Az ipari, építőipari foglalkoztatottság bővülése megszűnt. A foglalkoztatotti bővülés motorja már a szolgáltatói szektor (egy év alatt 30,2 ezer fős növekedéssel).
A Székelyföldön (Hargita és Kovászna megyékben), valamint a Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben) az alkalmazásban állók létszáma az erdélyi átlaghoz képest kisebb mértékben (0,6–0,8 százalékkal emelkedett), míg Közép-Erdélyben (Kolozs és Maros megyékben) ennél nagyobb növekedés volt megfigyelhető (2,2%). Székelyföldön az alkalmazásban állók száma 2019 júliusában 122,7 ezer főt, Partiumban 314,8 ezer főt, Közép-Erdélyben 402,1 ezer főt számlált.
Bár még mindig sokan dolgoznak az ágazatban, pillanatnyilag stagnál az építőipar
Fotó: 123RF
Amint arról korábban beszámoltunk, 2019 júliusában 3119 lej volt az országos átlagkereset Romániában. Az Erdélystat elemzéséből pedig megtudhatjuk, hogy ettől valamelyest elmaradt az erdélyi nettó átlagkereset (2844 lej, az országos átlag 91,2 százaléka).
2019 júliusában jegyzett 2844 lejes erdélyi átlagkereset amúgy a 2018 azonos hónapjához képest 13,5 százalékos bővülést mutat. Abszolút értékben ez 337 lejes növekedést jelent. Éves szinten vizsgálva a keresetek növekedésének üteme stabil, ugyanis 2017 és 2018 között szintén 13 százalékos volt az erdélyi keresetek növekedése. Az éven belüli dinamikát tekintve a kereseti átlagok a téli hónapok stagnálását követően márciusban és áprilisban emelkedtek tovább, azt követően kisebb ingadozás figyelhető meg.
2019 júliusában az összes alkalmazott 2844 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2647 lej), az ipar- és építőipart (2747 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (2931 lej) volt a nettó átlagkereset. 2018 azonos hónapjához képest a legnagyobb arányú keresetemelkedés az ipari szektort jellemezte Erdélyben (16,6%). A szolgáltatási szektorban átlag alatti, 11,1 százalékos volt az emelkedés mértéke, míg a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektorában a teljes gazdaságra jellemzőhöz képest megegyezően (13,4 százalékkal) nőttek a nettó bérek. Az ipari átlagkeresetek különösen jelentősen, 20 százalék feletti mértékben nőttek három régióban: Közép-Erdélyben, a Partiumban és Észak-Erdélyben.
Szűkre szabott bérek. „Hagyományosan” a könnyűiparban a legkisebbek a fizetések
Fotó: 123RF
Az elemzésből kiderül ugyanakkor, hogy Erdély régiói közötti kereseti különbségek igen nagyok:
Az elmúlt három évben a két székely megyében az erdélyi átlaghoz való konvergencia figyelhető meg, ugyanis 2016 júliusában még 80 százalékot tett ki az itteni keresetek aránya Erdélyhez képest. 2019 júliusában Kovászna és Hargita megyékben átlagosan 2505 lejt vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett alkalmazottak, ami 339 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól. Azonban három évvel korábban még 1513 lejt kerestek a székelyföldiek, így
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban Székelyföldön alig alacsonyabbak a nettó átlagkeresetek, mint Erdély egészében, azonban az ipar, építőipar ágazat keresetei jobban le vannak maradva, az erdélyi átlag 82,4 százalékát teszik ki. Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemzik a legmagasabb nettó keresetek, 2019 júliusában 3277 lejt vihettek haza átlagosan az itt dolgozók. A magas átlag mögött Kolozs megye kiemelkedő keresetei állnak, itt csaknem a 3500 lejt is elérték a nettó keresetek (3498 lej), valamint Maros megyében is valamivel az erdélyi átlag feletti keresetek voltak jellemzőek. A Bánságban szintén magas, 2951 lej volt a nettó, de itt a régión belüli különbségek igen nagyok. Bánságot követi Dél-Erdély 2811 lejjel. Partium három megyéjében 2530 lejt vitt haza átlagosan egy személy júliusban, Észak-Erdély két megyéjében 2493 lej volt az átlagkereset.
Az elemzés emlékeztet ugyanakkor, hogy Romániában 262,0 ezer főt tett ki a regisztrált munkanélküliek száma 2019 júliusában, és 14,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai elemzés szerint a csökkenés Erdélyben is megfigyelhető: 2019 júliusára 68,1 ezer főre csökkent a számuk. Ez az előző év azonos időszakához képest 10,4 százalékos (7,9 ezer fős) mérséklődést jelent. Az idei évben a regisztráltak számának májusig tartó csökkenését követően enyhe emelkedés figyelhető meg a trendben a két nyári hónapban.
Az előző év ugyanezen hónapjához viszonyítva
de a csökkenés mértéke és aránya igencsak eltért: míg Bánságban és Észak-Erdélyben alig (1–2 százalékkal) csökkent a munkanélküliek száma, Közép-Erdélyben 18,2 százalékos volt a csökkenés. Székelyföldön átlag közeli értékek figyelhetőek meg: a regisztrált munkanélküliek száma egy év alatt 1,1 ezer fővel, 7,8 ezer főre mérséklődött, ez 12,5 százalékos csökkenést jelent.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3 százalékot mutatott 2019 júliusában. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,2 százalék. A két székelyföldi megye ebből a szempontból valamelyest kedvezőtlenebb helyzetben van, munkanélküliségi rátájuk 3,5 százalékos. A régiók közül a Bánságban a legkedvezőbb a helyzet: a regisztrált munkanélküliségi ráta itt mindössze 1,4 százalékos. Ezek az értékek nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak számítanak.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!