Fotó: A szerző felvétele
2011. október 21., 08:262011. október 21., 08:26
A szállításügyi tárcavezető azt mondta, hogy nem a minisztériumot, hanem a kivitelezőt terheli a felelősség, végül a kormányfő – a Romstrade cég képviselőivel történt rövid egyeztetés után – kijelentette, hogy mindenkit kártalanítani fognak.
Az alig 39 kilométeres Nagylak–Arad autópálya-szakaszt két vállalat, a Romstrade és az Alpine építi, a befejezését 2013-ra ígérik, és majdnem 32 millió euróba kerül. A sztráda nem minden településnek jelent majd fellélegzést a teherforgalom alól. „Csanádpalotánál lesz az utolsó lehajtó, illetve Románia irányából az első felhajtó, így mindenképpen megnő a forgalom Csanádpalotán” – részletezte a magyarországi község jelen lévő polgármestere, Kovács Sándor. Az elöljáró ugyanakkor a térség gazdasági fejlődését is reméli az autópályától, és az előnyök közé sorolta, hogy „a Magyarországról Erdélybe tartóknak könnyebbé válik a megközelítés”.
A páneurópai közúti folyosó teljes romániai szakasza – a Nagyszeben–Piteşti szakasszal együtt – a tervek szerint öt év múlva készülhet el. „Miután megtaláljuk a pénzforrást, mert mégiscsak 3 milliárd euróra van szükség, 2016-ban befejezhetjük az építési munkálatokat” – becsülte Anca Boagiu szállításügyi miniszter.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az Aradot elkerülő autópálya részben elkészült – csütörtökön ezt is felkereste a külön kísérettel érkező miniszterelnök és tárcavezető, mielőtt Temesgyarmatra hajtattak volna –, és az ígéret szerint decemberben már megnyitják a dél-erdélyi sztráda Arad–Temesvár szakaszát.
Az autópálya-építés kapcsán nem csak Nagylakon elégedetlenkedtek a földtulajdonosok, akiknek a területeire kisajátítás nélkül rámentek a munkagépek. Pécskán több mint 250 megoldatlan kisajátítási dosszié vár lezárásra. Van, aki egy eurócentet sem kapott még a földért, amin a sztráda fog megépülni, másokat meg az eredetileg megállapított összeg töredékével akarják kártalanítani. Tavaly nyáron 3,80 és 6 euró közötti négyzetméterenkénti árat állapítottak meg a kijelölt területek megvételére, és ez alapján fizették ki a tulajdonosok némelyikét a múlt év októberéig. Idén egy kormányhatározattal 17 centre csökkentették a négyzetméterenkénti árat. „A múlt héten ismét jött az autópálya-építő által megbízott ügyvédi iroda, és megkérdezték az embereket, hogy elfogadják-e ezt a nevetséges árat. Persze a többség zöme nem fogadja el. De azt tudni kell, hogy vannak olyanok, akik száz négyzetméterrel érintettek. Azoknak többe kerül a perköltség, mint a felajánlott összeg” – nyilatkozta Bartók András gazdálkodó. Tőlük hat különböző földterületet sajátítottak ki, ebből négyet kifizettek, kettő árával még mindig tartozik az állam. „Az eredeti összeg szerint körülbelül ötezer euróval tartoznak, a mostani összeg szerint nem tudom, mert azt nem is számoltam ki” – tette hozzá. Kis József Pécska és Kispereg között tanyatulajdonos, és a házától száz méterre fog elhaladni az autópálya. Tőle négy hektárt sajátítottak ki, de egy éve még mindig csak a pénzére vár – akkor négyzetméterenként öteurós árat állapítottak meg neki.
A pécskai polgármesteri hivatal sajtóközleményben fejezte ki együttérzését a földtulajdonosokkal, de nem tehet semmit az érdekükben, mert a sztrádaépítés nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az elkeseredett földtulajdonosok eltökéltek, hogy pert indítanak a román állam ellen.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.