Elkezdődött a kilábalás a válságból, de még sok a kockázat

Óvatos optimizmusra ad okot a gazdaság újraindulása, de még sok a kockázat – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, makrogazdasági elemző.

Mint részletezte, a válság után új ciklus indul el a gazdaságban, amely az elején nagyon törékeny, hiszen sokan elveszítették a munkahelyüket, a vállalkozások egy része bezárt, tehát hosszú időre van még szükség, hogy a válság előtti, 2019-es gazdasági teljesítményt elérjük.

Bálint Csaba ugyanakkor bizakodó, meglátása szerint a 2008–2009-es gazdasági válsághoz képest most hamarabb helyreáll a romániai gazdaság. Akkor hat évre volt szükség a válság előtti termelési szint eléréséhez, most a remények szerint ennél jóval kevesebb idő is elég lehet.

Az első negyedévben éves összevetésben 2,4 százalékkal növekedett a romániai gazdaság, már akkor érződött a járvány kitörésének hatása – fejtette ki az elemző. Európai uniós összehasonlításban a 2,4 százalékos növekedés nagyon jónak számít, de így is jelentős lassulást jelez, hiszen az elmúlt év végén még 4,3 százalékos volt a romániai növekedés. Másrészt az elmúlt év utolsó negyedével összehasonlítva csak 0,3 százalékos a növekedés, ami már hibahatár környékén van.

Bálint Csaba rámutatott, a hazai össztermék (GDP) tekintetében nincsenek havi lebontású adatok, de egyéb statisztikákból az körvonalazódik, hogy az első negyedévi növekedést a január–februári hónapok hozták be, az év erősen indult. Ebben az is benne van, hogy

2019 végén jelentős állami kifizetések történtek, ami akkora löketet adott a gazdaságnak, hogy 2020 elején is éreztette a hatását.

Márciusra azonban minden megváltozott, a járvány kitörésével a gazdaság zuhanásba kezdett. A GDP felhasználási oldalán általános lassulás volt jellemző: lassult a fogyasztás, a beruházások, de leginkább az export esett vissza, sokkal nagyobb mértékben, mint az import, ami így rendkívül negatív hatással volt a GDP-re – részletezte a BNR igazgatótanácsának tagja.

Rámutatott egyúttal, hogy a GDP-adatok termelés oldali megközelítése már egy vegyesebb képet mutat. Az ipar húzta le leginkább a gazdaságot az első negyedévben, de az ágazat már a járvány előtt is gyengén teljesített, majd a járvány kitörése után elkezdődött egy nagyon mély visszaesés. A szolgáltatások az első negyedévben összességében jól teljesítettek, bár ezen belül a vendéglátásban, a turizmusban megkezdődött a hanyatlás, de ezt az IT-szektor növekedése ekkor még tudta ellensúlyozni. Az építőipar kirobbanó formában volt az első negyedévben, ez nagy segítséget jelentett a gazdaságnak.

A második negyedévi GDP adatok augusztus elejére várhatóak, ettől függetlenül a rendelkezésre álló információkból

Bálint Csaba szerint már körvonalazódik, hogy évtizedek óta a legmélyebb gazdasági visszaesés történt.

Az áprilisra szóló előzetes statisztikák azt jelzik, hogy az ipari termelés éves összehasonlításban közel 40 százalékkal esett vissza. Ezen belül elsősorban a tartós ipari cikkek iránt csökkent nagymértékben a kereslet, hiszen a nagy értékű vásárlások mind belföldön, mind pedig külföldön a válság beütésével elmaradtak. Ennek következményeként a gépjárműgyártás több mint 80 százalékkal esett vissza, a bútorgyártás, a készruhagyártás szintén nagyon megszenvedte a válságot, sőt a nem tartós ipari cikkeknél, például még az élelmiszereknél is volt csökkenés, igaz itt már mérsékeltebb termeléskiesésről beszélhetünk.

A szolgáltatások terén összetettebb a kép, hiszen míg a vendéglátóipar, a turizmus gyakorlatilag teljesen leállt, addig az IT továbbra is jól teljesített, de nem annyira, hogy a többit kompenzálni tudja.

A magánszektor nagy ágazatai közül, az építőipar bizonyult a legválságállóbbnak, hiszen bár márciushoz képest áprilisban enyhén csökkent, de éves összevetésben még mindig 12 százalékos növekedést produkált. „Valószínű, hogy a folyamatban levő építkezéseket a válság ellenére is próbálták befejezni az ingatlanfejlesztők, azonban kérdés, hogy ez a növekedés meddig tartható fenn” – fogalmazta meg Bálint Csaba.

Kiemelte: május–júniusra még alig van adat, de az már látszik, hogy a megszorítások enyhítésével és a gazdaság fokozatos újraindítással az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba. Az alternatív mutatók, például a Google mobilitásindexe is mutatja, hogy az emberek újra gépkocsiba ülnek, elmennek a munkahelyükre, elmennek vásárolni, és a gazdasági, vállalkozói bizalmi indexek is arra utalnak, hogy a javulás elkezdődött.

„A második fél évre nézve még nagyon jelentősek a bizonytalanságok, magasak a kockázatok, de alapvetően arra lehet számítani, hogy a kilábalás folytatódik” – mondta a makrogazdasági elemző, aki szerint ugyanakkor a gazdaság helyreállása nagyban függ a járványhelyzet alakulásától. Ezzel kapcsolatban

jelenleg az látszik, hogy Európában már sikerült megszelídíteni a járványt, ami Románia számára remek hír. Sajnos azonban a világ más részein nem feltétlen jó a helyzet, sőt egyes nagy, de kevésbé fejlett országban, mint például Brazília vagy India, még tombol a vírus.

Romániában attól is függ a helyreállás, hogy a globális gazdaság, és ezen belül különösen az eurózóna, a legfontosabb kereskedelmi partnerű, milyen mértékben tud a „nagy pofon” után magára találni. Ebben jelentős segítség lehet, hogy az Európai Unió, itt is főleg a nagy gazdasági potenciállal rendelkező országok – Németország, Franciaország – történelmi léptékű gazdasági mentőcsomagokat hagytak jóvá. Az is kedvező, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló gazdaságélénkítő költségvetési lépések történtek. Ezenfelül az Európai Központi Bank és a Fed (amerikai központi bank) szintén támogató monetáris politikai intézkedéseket hoztak.

„Ha a globális gazdaság valóban olyan ütemben áll helyre, mint amire most a közgazdászok többsége számít, az Romániának is rendkívül fontos támaszt nyújt” – húzta alá Bálint Csaba. Hozzátette, Romániában is történtek lépések, például a Román Nemzeti Bank kamatot csökkentett, ugyanakkor

ha az ország le tudja hívni, és ügyesen felhasználja a rendelkezésre álló uniós forrásokat, akkor az jövőre is nagy mértékben segíteni fogja a kilábalás folyamatát.

Az elemző beszélt egyúttal arról is, hogy érdemes megjegyezni, Románia mozgástere sajnos sok tekintetben szűkebb, hiszen amikor egy gazdasági sokk megjelenik, a befektetők a kevésbé kockázatosnak ítélt nagy országokat részesítik előnyben, mint Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ez a kockázatosabbnak vélt kisebb országok esetében, mint amilyen Románia is, megnehezíti a költségvetés és általában a gazdaság finanszírozását, illetve az árfolyamra is nyomást gyakorol.

Tavaly, tehát még a válság kitörése előtt, a költségvetési deficit elérte a 4,3 százalékot, ez akkor az Unióban a legmagasabb szint volt. Közben Németországban például nyolc éve nem volt költségvetéshiány, vagy nullával zártak, vagy az esetek többségében többlettel.” – emlékeztetett Bálint Csaba.

Hangsúlyozta, Romániának természetesen nem épp erre van szüksége, hiszen nálunk még infrastruktúrát kellene fejleszteni, autópályákat építeni és általában többet beruházni, de ha a gazdasági szempontból kedvező években is már túl magas a költségvetési hiány, akkor az a nehéz időkben szűkíti a mozgásteret. Hozzátette, válságos időszakokban ugyanis a befektetők még inkább a hosszú távon előrelátható, kiszámítható költségvetési stratégiával rendelkező országokat részesítik előnyben. A gazdasági szakértő fontosnak tartja, hogy Románia a belföldön rendelkezésre álló forrásokat bölcsen használja fel, illetve a külső uniós forrásokból minél többet lehívjon, hogy a helyreállás tartós legyen.

„A Román Nemzeti Bank márciusban 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, majd júniusban újabb 25 bázispontos csökkentés történt, a kamatfolyosó szűkítésére is sor került” – idézte fel a jegybank vezetőtanácsának tagja. Rámutatott, ezzel elsődleges cél, hogy a központi bank likviditást biztosítson a reálgazdaság és az állami szféra finanszírozására. Elmondása szerint ugyanakkor a jegybank folytatja a repoügyleteket,

ezek következményeként a háromhavi irányadó bankközi hitelkamatláb (ROBOR 3M) a márciusi 3,24 százalékos magaslatokból 2,19 százalékra mérséklődött.

A Román Nemzeti Bank ugyanakkor továbbra is vásárol állampapírokat a másodlagos piacon, ami szintén támogatja a költségvetéshiány és a reálgazdaság finanszírozását.

„Ezektől az intézkedésektől sem várhatunk csodákat, sajnos a válság hatását sehol nem sikerült semlegesíteni a világban, de egyfajta támaszt mégis nyújtanak a vállalatok, a háztartások és az állami szféra számára” – szögezte le Bálint Csaba, kiemelve, hogy ezek a lépések a központi bank pénzügyi és árstabilitási céljaival is összhangban vannak. „Mindeközben a lej-euró árfolyama is relatív stabil maradt, a válság előtti időszakhoz képest kevesebb mint egy százalékponttal mozdult el, miközben például Lengyelországban vagy Magyarországon 5–7 százalékos mozgások voltak” – vont párhuzamot Bálint Csaba.