A dánosi alagút a leghosszabb, ami az elmúlt harminc évben épült Romániában
Fotó: CFR
Átadta a forgalomnak a román vasúti társaság a Segesvár és Koslárd között épülő sínpálya egy rövid szakaszát, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Elkészült a rendszerváltás után épült leghosszabb alagút is.
2018. július 26., 14:442018. július 26., 14:44
2018. július 26., 18:072018. július 26., 18:07
Nagyszabású beruházás részleges megvalósításáról számolt be a román vasúti társaság (CFR) infrastruktúráért felelős részlege, amely az elmúlt harminc évben először fektetett le új pályaszakaszt az országban. Ennek köszönhetően két napja új, „kiegyenesített” sínpáron közlekednek a vonatok a Segesvár és a szomszédos Dános település közötti öt kilométeres távon.
A korszerűsítésnek köszönhetően a személyvonatok elérhetik az óránkénti 160 kilométeres sebességet is, a tehervonatok pedig százhúsz kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, ami romániai szinten csúcsnak számítana. A fölösleges kanyarok felszámolására az építőnek két új alagutat kellett fúrnia: Segesváron egy 400 méter, Dánoson pedig egy mintegy 969 méter hosszú létesítményt. Ugyanakkor a Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé építettek egy új, 135 méteres vasúti hidat. A Segesvár környéki munkálatok elvégzésével a száz kilométeres szakaszt mintegy 94 százalékban sikerült befejezni.
A Nagy-Küküllő segesvári szakasza fölé épült 135 méter hosszú vasúti híd
Fotó: CFR
Miközben a vasúti társaság úgy mutatja be a beruházást, mint az 1989-es rendszerváltás utáni első romániai vasúti beruházását, ehhez képest mindössze a régi nyomvonal enyhe korrigálásáról van szó. Az országban az elmúlt száz év alatt mindössze két új nyomvonalat alakítottak ki: a Beszterce-Naszód megyei Szálva és a történelmi Máramarosban fekvő Visó közötti 45 kilométeres, valamint az Olténiát Erdéllyel összekötő, Bumbeşti és Livezeni közötti 31 kilométeres szakaszt. Különben a Segesvár és Dános közötti, frissen átadott pár kilométeres szakasz négy éven keresztül épült.
Erdélyben az utolsó nagy vasúti infrastrukturális beruházást a magyar állam eszközölte a második bécsi döntést követően, 1941/42-ben. A Kis-Szamos gyűjtőmedencéjében futó Kolozsvár–Dés–Beszterce-vonalat a Felső-Maros mentén haladó székely körvasúttal kötötték össze a Szeretfalva és Déda közti 48 kilométeres sínpár megépítésével. Bár rendkívül változatos és nehéz földrajzi terepen kellett a sínpárt átvezetni, a kis magyar világként emlegetett időszakban az építkezés szűk két évet tartott. Mintegy 27 ezer munkás és 2700 katona dolgozott megfeszített iramban. Csupán a munkálatok előkészítéséhez hatvan hidat és 52 kilométer közutat kellett újraépíteni, illetve 15 kilométernyi új utat kialakítani. Szeretfalva és Déda között a vonat harminc hídon, négy völgyhídon, huszonegy alul- és fölüljárón és két alagúton halad át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!