Egy kis haladék. 2021. április 1-jétől liberalizálják a földgáz árát
Fotó: Pixabay.com
A korábbi riogatásoktól eltérően nem nő hirtelen és drasztikusan a földgáz és a villanyáram ára, miután az Európai Bizottság három hónapot adott arra, hogy a bukaresti kormány kidolgozza a lépcsőzetes árliberalizáció menetrendjét.
2019. október 15., 07:472019. október 15., 07:47
2019. október 15., 07:532019. október 15., 07:53
A földgáz árát 2021. április 1-jétől, a villanyáram árát pedig 2021. július 1-jétől liberalizálják, ezt a forgatókönyvet az Európai Bizottság és a piaci szereplők is elfogadhatónak tartják – jelentette be hétfőn egy szakmai konferencián Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint előadását követően a Krónikának elmondta, az Európai Bizottságtól három hónap haladékot kapott az ország, hogy elfogadjon egy olyan törvényt, ami betartja a szabad piacra vonatkozó európai irányelveket, de a javasolt ütemterv szerint, hogy ezáltal megvédjék a lakosságot a drasztikus drágulástól. Az ANRE alelnöke kiemelte, amikor bemutatták a lépcsőzetes liberalizálás ütemtervét, az EB tagjai jól fogadták. Az írásban elküldött javaslatra tulajdonképpen nem kaptak választ, de az, hogy a három hónapos haladékra rábólintottak, jelzi, hogy nincs ellenükre ez a forgatókönyv.
Közben a szenátus hétfőn már napirendre tűzte a villamos energiáról és gázszolgáltatásról szóló 2012/123-as törvény módosítását, amely tartalmazza a liberalizálás ütemtervét, a módosításról viszont döntő testületként a képviselőház fog majd szavazni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta:
Az ANRE alelnöke pedig abban bízik, hogy a belpolitikai bizonytalanság ellenére határidőre elfogadja a parlament a törvénymódosítást, különben a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróságra kerül, és nem valószínű, hogy újabb haladékot kap az ország.
Amint arról beszámoltunk, a kormány lépcsőzetes árliberalizálást javasolt az Európai Bizottsággal való tárgyalás során, azzal érvelve, hogy
Megnyitják. Az Európai Bizottság és a piaci szereplők szerint sem egészséges hozzáállás, hogy árszabályozással befolyásolják a piaci versenyt
Fotó: Pixabay.com
A földgáz és a villamos energia esetében a 114-es kormányrendelet alapján szabályozott árak vannak, a háztartási fogyasztók részére a forgalmazók szabályozott nagybani felvásárlási áron veszik az energiahordozókat. Viszont ha a parlament eltörli a 114-es kormányrendeletet, akkor azonnal vagy legkésőbb jövő év elején fel kellene szabadítani a piacot, aminek következményeként megemelkednének az árak a háztartási fogyasztóknak. Ennek kivédésére javasolták a kompromisszumos megoldást, a lépcsőzetes liberalizálást. A kormány különben lépéskényszerbe került, mert a földgáz esetében már indoklással ellátott felszólítást kapott az Európai Bizottságtól, amely nehezményezte, hogy a 114-es rendelet befolyásolja a nagybani piacot, ami gyökeresen ellentmond az európai irányelveknek.
Az alelnök különben a szakmai konferencián kifejtette, az ütemterv szerint 2021-ben a teljes piacot felszabadítják, a háztartási fogyasztóknak sem tartanak meg szabályozott árakat, tehát
„Egyeztettem a piaci szereplőkkel és az Európai Bizottság képviselőivel, mindenki egyetértett, hogy nem egészséges hozzáállás a háztartási fogyasztók esetében szabályozni az árakat, hogy ha a nagybani piacot liberalizáljuk. Folyamatosan különbségek lennének, melyeket valahogy szabályozni kellene, és befolyásolná a szabad versenyt” – részletezte a szakértő. Nagy-Bege Zoltán szerint az a cél, hogy kialakuljon a piaci verseny, a nagybani és a végső felhasználóknak szolgáltató forgalmazók is versenyezzenek, ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha teljesen liberalizálják a piacot, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság pedig csak különleges esetekben, meghatározott időre hagyja majd jóvá az árakat, például ha a szolgáltató csődbe megy, vagy valamilyen okból nem tud szolgáltatni.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!