Miközben a bérek a legalacsonyabbak között vannak, Romániában a legdrágább a gáz és a villany is
Fotó: Jakab Mónika
Jelenleg Románia rendelkezik a legmegfizethetőbb lakáspiaccal Európa keleti felében, annak ellenére, hogy az egyetlen ország, ahol a nettó átlagfizetés alacsonyabb, mint nálunk, az Bulgária. Másrészt a közüzemi számlák és napi kiadások az átlagfizetéshez viszonyítva a legmagasabbak között vannak európai uniós összevetésben, ami többnyire annak tudható be, hogy Romániában az egyik legmagasabb az áram- és a gázár, illetve itt a legmagasabb az infláció az Európai Unióban.
2024. május 02., 18:322024. május 02., 18:32
2024. május 02., 18:362024. május 02., 18:36
Havi nettó 977 euró körüli átlagfizetéssel és a városközponton kívül elhelyezkedő lakások négyzetméterenkénti átlagárával (kb. 1 409 euró) Románia európai uniós összevetésben a középmezőnyben helyezkedik el a megfizethető lakásvásárlás tekintetében a Numbeo platform szerint – mutat rá friss elemzésében a Profit.ro gazdasági portál.
Vagyis a romániai lakáspiac megfizethetőségi indexe – amelyet a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára és az Országos Statisztikai Intézet szerint a nettó havi átlagkereset közötti arányként számítanak ki – 1,44, és minél alacsonyabb az index értéke, annál megfizethetőbb egy lakás.
Az Európa keleti felének legtöbb országában a 2-es érték közelében mozog az index, mint például Szlovéniában, Görögországban vagy Horvátországban, magasabb értéket mutat a Cseh Köztársaság (2,15) és Lengyelország (2,18), Szlovákia esetében pedig a rekordot jelentő 2,55-öt.
A lakástulajdonosok országában a legelérhetőbbek az árak az elemzés szerint
Fotó: Bálint Eszter
A romániai munkavállalók számára ugyanakkor könnyebb a lakásvásárlás, mint Európa vezető gazdaságaiban, például Németországban (1,72) és Franciaországban (1,81).
Eközben – az amúgy ma már Kolozsvárnál és Brassónál is olcsóbbnak számító – Bukarest is az Európai Unió legmegfizethetőbb fővárosai közé tartozik, ha a nettó átlagfizetéseket és a fővárosi átlagos négyzetméterárat vesszük figyelembe. Románia ebben a tekintetben a 6. helyen áll az Európai Unió 27 fővárosa közül, 1,5-ös megfizethetőségi indexével, és csak Madrid (1,08), Brüsszel (1,23), Nicosia (1,25), Riga (1,35) és Szófia (1,45) előzi meg.
Az ellenkező póluson Prága (2,9), Valletta (2,98) és Párizs áll – utóbbi az egyetlen főváros, amelynek indexe 3-asnál magasabb, azaz 3,04. A fővárosok közül a 3. helyen áll Románia.
Tovább emelkedtek februárban a lakásárak, az ország legdrágább városai Kolozsvár és Brassó, majd Bukarest és Konstanca következik, utóbbi egyre közelebb kerül a fővárosi szinthez, de az év második hónapjának árbajnoka Nagyvárad.
Eközben Románia az Európai Unió 27 országa közül csak a 20. helyen áll a közüzemi számlák megfizethetőségi indexét – ami a villanyáram, a földgáz, az ivóvíz vagy a háztartási hulladék becsült költségein alapul – tekintve egy 85 négyzetméteres lakás esetében.
Ez a helyzet többek között azzal magyarázható, hogy az Eurostat 2023 első félévére vonatkozó hivatalos adatai szerint Romániában volt a harmadik legmagasabb a villamos energia ára az Európai Unióban (0,42 EUR/kWh) és a hatodik legmagasabb a földgáz ára (0,14 EUR/kWh).
Másfelől Románia ebben a tekintetben is jobb vagy hasonló megfizethetőségi mutatóval rendelkezik a kelet-európai országokhoz képest: míg Bulgária és Magyarország valamivel jobban áll, nagyon közeli mutatóval (0,12), addig olyan országokban, mint Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Lengyelország, Görögország vagy Szlovákia nehezebben fizethetők a közüzemi számlák. Eközben a svédek, a dánok és a finnek fizetik ki a legkönnyebben a számláikat, a megfizethetőségi indexük 0,3–0,5, míg a kontinens nagy gazdaságai – például Németország, Franciaország és Olaszország – a maguk 0,7 és 0,11 közötti indexével a rangsor közepén helyezkednek el.
A napi kiadások – amelyek magukban foglalják a tömegközlekedés, a hipermarketekben vásárolt élelmiszerek, az éttermekben való étkezés vagy az alkalmi ruha- és cipővásárlás költségeit – esetében Románia mindössze a 23. helyen áll, ha a megfizethetőséget nézzük. A Numbeo platform adatai szerint a napi költségek egy egyedül élő személy esetében havi 585 eurónak megfelelő összeget tesznek ki, így a megfizethetőségi index a 977 eurós nettó átlagbérhez viszonyítva 0,6-os.
Így Románia csak a bérekhez viszonyítva áll jobban a napi kiadások megfizethetősége tekintetében a régió néhány országához képest: Bulgária (0,68), Szlovákia (0,68), Lettország (0,7) és Görögország (0,73).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A skandináv országok ebben a tekintetben is az élen állnak, a megfizethetőségi arány Dániában és Luxemburgban 0,26, Írországban pedig 0,29 volt. A főbb európai gazdaságok valahol a 27 tagállam második negyedében helyezkednek el Németország 0,35-ös, Franciaország 0,38-as és Olaszország 0,49-es mutatójával.
Romániában sokan nem engedhetik meg magunknak a vendéglői étkezést
Fotó: Pinti Attila
Az egyes kategóriákra bontva Románia a 27 ország közül csak a 24. helyen áll a hipermarketben való egyhavi költekezés megfizethetőségi tekintetében 0,2-es indexszel, Lettországgal holtversenyben, míg az Európai Unióban csak Szlovákia (0,23), Görögország (0,24) és Bulgária (0,25) rendelkezik alacsonyabb mutatóval. A skála másik végén a hipermarketekben történő vásárlás költségei a nettó átlagbérhez viszonyítva az ír, a dán (mindkettő 0,08), a holland és a luxemburgi (mindkettő 0,1) lakosok számára a legalacsonyabbak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ezekben az országokban a nettó átlagbérek az Európai Unió legmagasabbjai közé tartoznak.
Ha egy főételt, köretet és desszertet tartalmazó éttermi étkezésről van szó, Románia valamivel jobban, a 19. helyen áll, a megfizethetőségi indexe 0,02, ami jobb, mint a régió olyan országaié, mint Magyarország, Bulgária és Horvátország (0,021) vagy Görögország (0,023).
Az ok nagyrészt ugyanaz: az éttermi árakhoz viszonyított magas a jövedelmi szint. „Romániában jelentős eltérés mutatkozik a megfizethető lakásárak és a közüzemi szolgáltatások, valamint a mindennapi kiadások magas költségei között. Az is megfigyelhető, hogy a bankhitelből történő vásárlások aránya nálunk lényegesen alacsonyabb más európai országokhoz képest, ami szintén a romániai lakáspiac megfizethetőségének magasabb fokát jelzi, főként ha azt nézzük, hogy itt nagyon sok a lakástulajdonos” – kommentálta az adatokat Răzvan Ceapă, a Storia & OLX Imobiliare műveleti vezetője.
A múlt év harmadik negyedévében 7301 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 2918 lej az egy főre jutó bevétel; ez 5,7, illetve 5,3 százalékos növekedést jelent a második negyedévhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!