Elégedetlenek a megújuló energiát előállító hazai vállalkozások, a cégvezetők meglátása szerint ugyanis a vonatkozó törvények rendkívül hátrányosan érintik a beruházásokat.
2015. augusztus 17., 15:302015. augusztus 17., 15:30
A zöldenergia-iparban tevékenykedő munkáltatókat tömörítő országos szervezet (PATRES) már sokadik alkalommal hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy az érintett vállalkozások számára kidolgozott támogatási rendszer hiányos, a jogszabályok gyakori módosítása pedig instabilitást okoznak és „megölik a befektetéseket”. Az egyesület tagjai hangsúlyozták: nem állami adományt kérnek, hanem egy működő, hatékony szabályzatot.
A hatályos előírások szerint a megújuló energiát előállító cégeknek úgynevezett zöld bizonylatokat ad a kormány, ezeket a hagyományos energiaforrásokkal kereskedő vállalkozásoknak kell eladniuk, amelyek a bizonylatok árát belefoglalják a végső fogyasztók számláiba.
Az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) még 2008-ban – a 2008/220-as törvényben – döntött arról, hogy a végső összeg mekkora hányadát kell kitenniük a zöld bizonylatoknak – ez alapján kapnak a zöldcégek támogatást. Ez az arány eddig 17 százalék volt, ezt 2016-ban is alkalmazták volna, nemrég azonban az ANRE úgy döntött, hogy a hányadot 12,15 százalékra csökkenti jövő évben. Az érintett beruházók szerint ez jelentős veszteséget fog okozni a cégeknek, több akár csődbe is mehet az intézkedés nyomán.
A szélenergiát előállító Monsson csoport, az egyik legfontosabb hazai beruházó már be is jelentette, hogy kénytelen lesz leállítani a Konstanca megyében működtetett szélturbináit, mivel az elmúlt két évben hozott kormányintézkedések rendkívül instabillá tették a piacot. Sebastian Enache, a vállalat menedzsere elmondta: azért jutottak erre a döntésre, mert ilyen körülmények között nem kifizetődő a zöld energia előállítása. Reményei szerint a turbinák lebontása megfelelő jelzés lesz a hatóságok számára.
Problémákkal küszködik a több mint 300 személyt foglalkoztató brassói Temad csoport is, amely 2013-ban négymillió eurót fektetett be egy napelempark felépítésébe, most pedig nehezen tudja eladni a zöld bizonylatokat. Florin Madar tulajdonos a Hotnews.ro hírportálnak elmondta: gyakorlatilag az ügyfeleik jóindulatától függ a vállalkozás sorsa. „A kormány játék közben változtatja meg a játékszabályokat, ezzel pedig az egész ágazatot negatívan befolyásolja” – fogalmazott az üzletember. Mint hangsúlyozta: nem azt kérik, hogy a kormány kedvezményeket biztosítson számukra, hanem egyszerűen tartsa magát az eredeti előírásokhoz.
A Giurgiu megyében két napelemparkot működtető cégtulajdonos, George Niculescu – aki egyúttal a PATRES igazgatója – rámutatott: a zöld bizonylatok piaca működésképtelen. A vállalkozó szerint most a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány továbbra is a 2008/220-as számú törvényt alkalmazná, így „elkerülhető lenne egy katasztrofális helyzet kialakulása”. Hozzátette: azok a cégek vannak a legnagyobb bajban, amelyek több millió eurós hitelt igényeltek a vállalkozás megvalósítására.
Emanuel Babici, a műszaki berendezéseket előállító galaci Uzinsider csoport aligazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt években számos törpe vízierőművet építettek az országban.
„Ezeket a beruházásokat egy világos, az Európai Unió által is elismert jogszabályok alapján valósítottuk meg. Az elmúlt két évben azonban a kormány olyan sokszor módosította az előírásokat, hogy már fenntarthatatlan a piac” – magyarázta. A vállalkozó többek között azt kifogásolja, hogy a hatóságok a zöld bizonylatok részesedési arányának megállapításakor nem veszik figyelembe a megújuló energiát előállító cégek megnövekedett kapacitását, nemrég pedig egy olyan előírást is bevezettek, miszerint a bizonylatok után már eladásuk előtt adót kell fizetni.
Az alelnök úgy véli: sürgősen be kellene vezetni Romániában is a 2009/28-a számú európai uniós irányelvet, amely lehetőséget ad a zöld bizonylatok külföldön való értékesítésére. Babici szerint ugyanakkor növelni kellene a Romániában előállított megújuló energia exportját, illetve belföldi fogyasztását.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!