Többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták
Fotó: Bíró Blanka
Mintegy 20 milliárd forinthoz juthat 4929 székelyföldi gazdálkodó a gazdaságfejlesztő program pályázatain a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány döntései alapján – közölte Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az MTI-vel hétfőn.
2019. október 14., 20:382019. október 14., 20:38
2019. október 15., 12:142019. október 15., 12:14
A Hargita, Kovászna és Maros megyék számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós (mintegy 5 millió forint) támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel – mondta az ügyvezető.
– tette hozzá.
Az elutasított pályázók öt napig fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása, és még idén elkezdődik a támogatási összegek lehívása a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM).
Kozma Mónika elmondta: minden pályázatot egy magyarországi és egy romániai mezőgazdasági szakember bírált el, és többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták. Plusz pontokat ítéltek a negyven év alatti gazdáknak és az egymással szövetkezőknek. Az ügyvezető szerint
Leginkább természetes személyek pályáztak, számuk elérte a 3900-at. Legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, és a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a tenyészállatok vásárlására benyújtott pályázatok száma.
Kozma Mónika azt is elmondta: kedden írják alá a székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázat első nyertesével is a szerződést. Ennél a pályázatnál a nyertesek kihirdetése után a pályázóknak igazolniuk kellett az ötven százalékos önrész és az építési engedély meglétét. Sok esetben az építési engedélyek késése késlelteti a szerződéskötést. A program keretében 72 nagyberuházásra nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!