Többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták
Fotó: Bíró Blanka
Mintegy 20 milliárd forinthoz juthat 4929 székelyföldi gazdálkodó a gazdaságfejlesztő program pályázatain a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány döntései alapján – közölte Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az MTI-vel hétfőn.
2019. október 14., 20:382019. október 14., 20:38
2019. október 15., 12:142019. október 15., 12:14
A Hargita, Kovászna és Maros megyék számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós (mintegy 5 millió forint) támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel – mondta az ügyvezető.
– tette hozzá.
Az elutasított pályázók öt napig fellebbezhetnek a döntés ellen. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása, és még idén elkezdődik a támogatási összegek lehívása a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM).
Kozma Mónika elmondta: minden pályázatot egy magyarországi és egy romániai mezőgazdasági szakember bírált el, és többek között a fejlesztés fenntarthatóságát vizsgálták. Plusz pontokat ítéltek a negyven év alatti gazdáknak és az egymással szövetkezőknek. Az ügyvezető szerint
Leginkább természetes személyek pályáztak, számuk elérte a 3900-at. Legtöbben mezőgazdasági gépek, eszközök beszerzésére kértek támogatást, és a korábbiakhoz képest jelentősen megemelkedett a tenyészállatok vásárlására benyújtott pályázatok száma.
Kozma Mónika azt is elmondta: kedden írják alá a székelyföldi nagyberuházásokra kiírt pályázat első nyertesével is a szerződést. Ennél a pályázatnál a nyertesek kihirdetése után a pályázóknak igazolniuk kellett az ötven százalékos önrész és az építési engedély meglétét. Sok esetben az építési engedélyek késése késlelteti a szerződéskötést. A program keretében 72 nagyberuházásra nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!