Bizonyos „erők” tiltakozása ellenére a Székelyföld brand egyre inkább beivódott a köztudatba (archív felvétel)
Fotó: Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Egyetlen célpontként határoznák meg a Székelyföldet a Kovászna, Hargita és Maros megyei idegenforgalomban érdekelt hatóságok, ugyanis így jobban be lehet vonzani a turistákat. Nagy reményeket fűznek az országos helyreállítási terv mentén lehívható pénzekhez is.
2021. június 06., 16:592021. június 06., 16:59
Előrelépésként értékeli László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Management Klaszter (TDM) elnöke, hogy az országos helyreállítási tervbe (PNRR) bekerült a turizmus, lesz pénz a kulturálisörökség-útvonalak létrehozására. Kiemelte, Székelyföld eddig nem jelent meg a turisztikai minisztérium népszerűsítő anyagaiban, a különböző idegenforgalmi vásárokon is hiányzott ez a szelet.
– fogalmazta meg kérdésünkre a klaszter elnöke. Hangsúlyozta, nagyon várják a turisztikai törvény megjelenését, amely keretet biztosít a turisztikai egyesületek működésére. Jelenleg a székelyföldi turisztikai egyesületeket önkormányzati pénzekből finanszírozzák – a turisztikai desztináció menedzsment lényege, hogy integrálja a magánszférát, és tanácsadóként az akadémiai szférát is. A törvénytervezetben az is benne van, hogy kikerül a fakultatív státuszból az idegenforgalmi illeték.
„Fontos, hogy a szakmabelieknek, a vállalkozóknak legyen beleszólásuk abba, mire fordítják az illetékből befolyt összeget, ez a turizmus fejlesztését szolgálja. Ne ugorjanak bele egy Borvizek útja-szerű projektbe, hogy aztán idővel romba dőljön az egész” – húzta alá László Endre.
„A magyarországi és a nyugati piac felé a legüzembiztosabb, ha Székelyföldet egyetlen desztinációként népszerűsítik, hiszen például egy angol vendégnek terjedelmét tekintve még így is kis célpont” – vallja hasonlóképpen Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület ügyvezető igazgatója. Kérdésünkre rámutatott, a székelyföldi megyéknek turisztikai értelemben az a céljuk, hogy ne egy lábon álljanak, ne csak a belföldi turizmusból éljenek, hanem a fizetőképes külföldi keresletnek is fogalmazzanak meg ajánlatokat.
– fogalmazta meg az idegenforgalmi szakember.
„A székely megyék turisztikai szervezetei évek óta dolgoznak együtt, közösen képviselik a régiót a nagyobb – bukaresti, budapesti – turisztikai vásárokon – emlékeztetett kérdésünkre Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója. Hozzátette,
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a turisták, a turistacsoportok régión belüli mozgatását az utazási irodák tudják piaci alapon megszervezni. „Fejlődik az infrastruktúra, ezeknek a csomagoknak egyre jobb lesz a piacuk, külföldön, belföldön egyaránt eladható történet lesz” – véli Szabó Károly. Meglátása szerint Hargita megyében a természeti környezet adható el leginkább, erre minőségi szolgáltatásokat kell ráépíteni, már sok nagyon jó kezdeményezés van. Hargita megyében 600 hivatalosan működő szálláshely van, a többség a családbarát környezetre fekteti a hangsúlyt.
„Két Maros megyei célpont – Szováta és Segesvár – kiemelkedik a régióból, Szováta önmagában a székelyföldi turizmus 25 százalékát hozza” – fejtette ki lapunknak Szőcs Levente, a Visit Maros Egyesület elnöke.
Szőcs Levente úgy véli, a belföldi turizmusban idén is óriási lesz a kereslet, még akkor is, ha a nagy versenytársak – Bulgária, Görögország – készülnek a járvány utáni nagy nyitásra. „Szélesíteni kell a kínálatot, segíteni a vállalkozókat, bővíteni a programkínálatot” – összegezte a teendőket az egyesület vezetője. Aláhúzta, Maros megye Szeben, Brassó és Bihar megyékhez méri magát, és ahhoz, hogy az országos ötödik helyét megtartsa, tovább kell fejleszteni, erősíteni az online népszerűsítést. „Az országos helyreállítási alapból lehívható támogatások növelik az esélyeket, majd gazdasági alapon, a kereslet-kínálat tengelyében kell tervezni” – szögezte le Szőcs Levente.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!