Búcsú az űrlaptól. Évente átlagosan félmillió balesetező sofőr számára válik könnyebbé az ügyintézés
Fotó: Jakab Mónika
Szeptembertől már nem lesz kötelező közúti balesetek esetében a bejelentő formanyomtatvány, a közös megegyezés szerinti kárfelmérés elektronikusan is megtörténhet – ez az egyik legfontosabb eleme a gépjármű-biztosításra vonatkozó törvény módosításának.
2022. június 18., 13:012022. június 18., 13:01
Kevesebb mint három hónap múlva lényegesen változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó szabályok: a 2017/20-as törvényt módosító jogszabály már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és szeptember 10-én lép hatályba.
Az új előírások értelmében már nem lesz kötelező a papíralapú baleseti bejelentő kitöltése, a kárbejelentés megtörténhet egy applikáción keresztül is, amelyet a Romániai Gépjármű-biztosítók Irodájának (BAAR), valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást eladó társaságoknak kell a gépjárművezetők rendelkezésére bocsátaniuk.
Az applikáció automatikusan rögzíti majd a GPS helymeghatározó rendszer segítségével a történés dinamikáját.
A törvénymódosítás ugyanakkor az Európai Bizottság által kért változtatást is életbe lépteti, így szeptember 10-től a biztosítóknak teljesen szabad kezük lesz az ár megállapításában, kikerül a szabályozásból az a kötelezettség, ami szerint minden módosításról előre kell tájékoztatniuk a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), sőt meg is kell indokolniuk a díjszabás változtatását.
Jelenleg ez úgy működik, hogy függetlenül a költségektől, az értékesítési csatornától, a biztosítótársaság köteles ugyanazon az áron értékesíteni a kgfb-t. Szeptembertől tehát, ha szabad kezet kapnak, az online beszerzett kötvény elméletileg olcsóbb lehet.
Most ugyanis csak korlátozott ideig adnak csereautót, amit az átlagos javítási idő alapján számolnak ki. Ezeket a megkötéseket szeptembertől kiiktatják, és a kárvallott addig használhatja a csereautót, amíg az övét megjavítják.
Ma már az élet minden területén teret hódít az online ügyintézés, ez alól a kárfelmérés sem lehet kivétel – jelentette ki Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja, amikor a szeptembertől érkező módosításokról faggattuk. Mint rámutatott:
ráadásul a biztosítótársaságok számára is egyszerűsíti ez az ügyintézést, csökkenti az adminisztratív költségeiket.
– szögezte le Birtalan József. Hozzátette, a díjszabást nem szabályozták, hiszen a jelenlegi körülmények között, ha bevezették volna az árplafont, az összeroppantja a biztosítótársaságokat.
„Amikor felmerült, hogy valamilyen szinten kötelezővé teszik a referenciaárakat, sok biztosító önként besorolt arra a szintre. Minden biztosítótársaságnak megvan a saját árpolitikája, ezzel valójában az ügyfélkategóriákat is kiválasztják, eldöntik, hogy természetes vagy jogi személyeknek, személygépkocsira vagy kamionra ajánlanak kedvezőbb árú kötelező felelősségbiztosítást” – részletezte Birtalan József.
ilyen esetekben BAAR a referenciaárat megszorozza az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel, és ezeket szétosztja a biztosítótársaságok között. Eddig a piaci részesedés alapján kapták meg a biztosítók ezeket a kockázatos ügyfeleket.
Tehát például az Euroins forgalmazza a kgfb-kötvények 37 százalékát, így ez a társaság kapta a problémás ügyfelek 37 százalékát is. Ezen most változtatnak, és a biztosítótársaságok között egyenlően osztják szét.
Megoszlik a teher, minden biztosítónak vállalnia kell a sötétebb oldalból is” – húzta alá Birtalan József. Meglátása szerint hétről hétre alakul a piac, érkeznek a külföldi biztosítók, ez egyelőre a kgfb-piacán még nem látványos, de a beruházásokhoz kapcsolódó garanciák esetében „már tetten érhető, hogy megjelentek a külföldi játékosok, és jó munkát végeznek”.
Bár már május 11-e óta nem érvényesek a csődbe ment City Insurance-nél vásárolt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények, a biztosítótársaságokat tömörítő szakmai szervezet úgy számol, hogy több mint 100 ezren nem kötöttek új biztosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!