Búcsú az űrlaptól. Évente átlagosan félmillió balesetező sofőr számára válik könnyebbé az ügyintézés
Fotó: Jakab Mónika
Szeptembertől már nem lesz kötelező közúti balesetek esetében a bejelentő formanyomtatvány, a közös megegyezés szerinti kárfelmérés elektronikusan is megtörténhet – ez az egyik legfontosabb eleme a gépjármű-biztosításra vonatkozó törvény módosításának.
2022. június 18., 13:012022. június 18., 13:01
Kevesebb mint három hónap múlva lényegesen változnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó szabályok: a 2017/20-as törvényt módosító jogszabály már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, és szeptember 10-én lép hatályba.
Az új előírások értelmében már nem lesz kötelező a papíralapú baleseti bejelentő kitöltése, a kárbejelentés megtörténhet egy applikáción keresztül is, amelyet a Romániai Gépjármű-biztosítók Irodájának (BAAR), valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást eladó társaságoknak kell a gépjárművezetők rendelkezésére bocsátaniuk.
Az applikáció automatikusan rögzíti majd a GPS helymeghatározó rendszer segítségével a történés dinamikáját.
A törvénymódosítás ugyanakkor az Európai Bizottság által kért változtatást is életbe lépteti, így szeptember 10-től a biztosítóknak teljesen szabad kezük lesz az ár megállapításában, kikerül a szabályozásból az a kötelezettség, ami szerint minden módosításról előre kell tájékoztatniuk a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), sőt meg is kell indokolniuk a díjszabás változtatását.
Jelenleg ez úgy működik, hogy függetlenül a költségektől, az értékesítési csatornától, a biztosítótársaság köteles ugyanazon az áron értékesíteni a kgfb-t. Szeptembertől tehát, ha szabad kezet kapnak, az online beszerzett kötvény elméletileg olcsóbb lehet.
Most ugyanis csak korlátozott ideig adnak csereautót, amit az átlagos javítási idő alapján számolnak ki. Ezeket a megkötéseket szeptembertől kiiktatják, és a kárvallott addig használhatja a csereautót, amíg az övét megjavítják.
Ma már az élet minden területén teret hódít az online ügyintézés, ez alól a kárfelmérés sem lehet kivétel – jelentette ki Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet igazgatótanácsának tagja, amikor a szeptembertől érkező módosításokról faggattuk. Mint rámutatott:
ráadásul a biztosítótársaságok számára is egyszerűsíti ez az ügyintézést, csökkenti az adminisztratív költségeiket.
– szögezte le Birtalan József. Hozzátette, a díjszabást nem szabályozták, hiszen a jelenlegi körülmények között, ha bevezették volna az árplafont, az összeroppantja a biztosítótársaságokat.
„Amikor felmerült, hogy valamilyen szinten kötelezővé teszik a referenciaárakat, sok biztosító önként besorolt arra a szintre. Minden biztosítótársaságnak megvan a saját árpolitikája, ezzel valójában az ügyfélkategóriákat is kiválasztják, eldöntik, hogy természetes vagy jogi személyeknek, személygépkocsira vagy kamionra ajánlanak kedvezőbb árú kötelező felelősségbiztosítást” – részletezte Birtalan József.
ilyen esetekben BAAR a referenciaárat megszorozza az úgynevezett N faktorral, vagyis a kockázati tényezővel, és ezeket szétosztja a biztosítótársaságok között. Eddig a piaci részesedés alapján kapták meg a biztosítók ezeket a kockázatos ügyfeleket.
Tehát például az Euroins forgalmazza a kgfb-kötvények 37 százalékát, így ez a társaság kapta a problémás ügyfelek 37 százalékát is. Ezen most változtatnak, és a biztosítótársaságok között egyenlően osztják szét.
Megoszlik a teher, minden biztosítónak vállalnia kell a sötétebb oldalból is” – húzta alá Birtalan József. Meglátása szerint hétről hétre alakul a piac, érkeznek a külföldi biztosítók, ez egyelőre a kgfb-piacán még nem látványos, de a beruházásokhoz kapcsolódó garanciák esetében „már tetten érhető, hogy megjelentek a külföldi játékosok, és jó munkát végeznek”.
Bár már május 11-e óta nem érvényesek a csődbe ment City Insurance-nél vásárolt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények, a biztosítótársaságokat tömörítő szakmai szervezet úgy számol, hogy több mint 100 ezren nem kötöttek új biztosítást.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
Az eMAG csoporthoz tartozó futárcég, a Sameday, becslései szerint regionális szinten – Románia, Bulgária, Magyarország – több mint 40 százalékkal nő idén a fekete pénteken kézbesített csomagok száma a tavalyi évhez képest.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!