2012. június 28., 08:142012. június 28., 08:14
Az ingatlan-beruházásokért felelős banki egyesület (ABDLR) előrejelzése szerint év végéig mintegy 490 ezren szállnak be a megtakarításhitelezési rendszerbe, a szakemberek szerint ugyanakkor a kettős banki tevékenység az ingatlanpiacra és a gazdaságra is jótékony hatással lesz.
Alexandru Ciobanu, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ingatlanhitelezéssel foglalkozó részlegének igazgatója tegnap egy berlini konferencián rámutatott, a takarékossági hitelrendszer elsősorban a közép- és kiskeresetűeket szólítja meg. „A rendszer lényege, hogy a felvett, kizárólag lejben adott hitelre a pénzintézetek fix – évi 4,5–6 százalékos – kamatot számítanak, emellett az igénylők állami juttatásban is részesülnek, így mindkét fél jól jár. Kialakul egy újfajta, a gazdaságosságot előtérbe helyező fogyasztói magatartás, ugyanakkor a gazdaságra is jótékony hatással van, hiszen növekszik az ingatlanberuházások piaca, amely az államkasszába befolyt adót is emeli” – mutatott rá a szakember. Mint mondta, 2009-ben még csak 264 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, az igénylők száma pedig 2011-ben 400 ezerre emelkedett, az aktívák pedig szintén növekedtek, a 2009-es 580 millió lejről 2012-re 1,7 milliárd lejes értékre.
Aurelia Cionga, a Raiffeisen Bank ingatlanhitelezési osztályának vezetője szintén a megtakarításhitelezési rendszer növekvő népszerűségére hívta fel a figyelmet, amely véleménye szerint arra utal, hogy a romániai lakosok ismét bíznak az ingatlanszektorban. „Becsléseink szerint 2015-ben már 750 ezer ügyfelünk lesz, az aktívák értéke pedig eléri az egymilliárd eurót” – tette hozzá a szakember. Az ABDLR adatai szerint idén már 43 ezren igényelték ezt a hitelezési formát, ez 130 millió lejnyi kölcsönt jelent, az ügyfelek ugyanakkor 313 millió lejt takarítottak meg, ebből 40 millió lej állami juttatás. A tranzakciók következtében a gazdaságba 473 millió lejt pumpáltak. A rendszer egyébként az ingatlan-beruházások hosszú távú finanszírozását biztosítja, emellett új munkahelyek teremésével is hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A hagyományos jelzálogkölcsönök átlagértéke 2011-ben több mint 234 ezer lej, míg a megtakarításhitelezési rendszer keretében igényelt hitelek értéke mindössze 53 ezer lej volt. Nem jelzálog alapú igénylések esetében ez az érték 27 ezer, illetve 14 ezer lej volt. A banki egyesület adatai szerint a 2011-ben a rendszer keretében igényelt kölcsönök 47 százalékát vásárlásra, 15 százalékát felújításra, 13 százalékát pedig építkezésre költötték az ügyfelek. Szakemberek szerint a megtakarításhitelezési rendszerre nagy szükség van, hiszen tavaly például 7 százalékkal kevesebb ingatlant sikerült felépíteni, mint 2010-ben, a tavaly befejezett épületek ingatlanalapjának 92 százalékát pedig magánszemélyek biztosították. Ugyanakkor közel 80 ezer tömbházban lenne szükséges a hőszigetelés, az egy személy által elfoglalt lakásfelület átlaga – 17,5 négyzetméter – pedig a legkisebb az Európai Unióban, ahol egy lakosra átlagosan 27–38 négyzetméter jut.
Májusban 1,1 százalékkal nőtt a pénzintézetek által adott nem kormányzati hitelek összege áprilishoz képest – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) tegnap közzétette adataiból. A lej alapú kölcsönök értéke 0,25 százalékkal, a valuta alapú hitelek pedig 1,6 százalékkal emelkedtek. Májusban ugyanakkor a nem kormányzati hitelek terén 9,4 százalékos növekedést jegyeztek az előző év azonos időszakához képest. A BNR adatai szerint a nem kormányzati ügyfelek betétjei májusban 1 százalékkal növekedtek, meghaladva a 193 milliárd lejt. A gazdasági megtakarítások ezzel szemben 0,4 százalékkal csökkentek áprilishoz képest, ugyanakkor 14,7 százalékkal emelkedtek a megelőző év azonos időszakának adatait figyelembe véve. A jogi személyként bejegyzett különböző szervezetek betétjei áprilishoz képest 0,4 százalékkal, 2011 májusához képest pedig 12 százalékkal nőttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
Látogatottsági adatok