Fotó: Facebook/Aeroport International Brasov
A hosszú évek óta tartó politikai adok-kapok után konszenzus körvonalazódik a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér ügyében: közösen kérik a projekt felvételét az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe.
2017. október 16., 16:562017. október 16., 16:56
Minden szinten mozgósítanak a Cenk alatti városban, hogy a Brassó–Vidombák nemzetközi repülőtér bekerüljön az országos érdekeltségű közlekedési nagyberuházások kerettervébe. A napokban a Brassó megyei prefektus találkozóra hívta a helyi elöljárókat, a parlamenti képviselőket, hogy szögezzék le, mi a teendő annak érdekében, hogy az épülő légikikötő bekerüljön a kerettervbe.
„Meggyőződésem, hogy a Központi Fejlesztési Ügynökség mellett a kormányzati intézmények is aktívan közreműködnek, hogy ez megvalósuljon, összeállítottunk egy ütemtervet az ügynökséggel közösen, és legtöbb két héten belül mindannyian aláírjuk a szükséges dokumentumot” – nyilatkozta Marian Rasaliu prefektus.
Eközben George Scripcaru, a megyeszékhely polgármestere arról értekezett, hogy nem lehet infrastruktúrát építeni anélkül, hogy azt egy rendszerbe csatlakoztatnák. „Éppen ezt tesszük most a repülőtérrel:
– mondta a pénteki találkozón a Cenk alatti város elöljárója.
Ambrus Izabella Brassó megyei RMDSZ-es képviselő hétfőn a Krónika megkeresésére közölte, a kérést, hogy a légikikötő bekerüljön a közlekedési nagyberuházások kerettervébe, benyújtják a kormányhoz, majd továbbítják az Európai Bizottságnak is. Hozzátette,
A Központi Fejlesztési Ügynökség különben a múlt hónapban Sepsiszentgyörgyön tartotta ülését, akkor határozatban rögzítették, hogy a marosvásárhelyi és a nagyszebeni légikikötő mellett a brassói reptér is a térség fejlődésének kulcsszereplője, ezért az ügynökség szakembereit felhatalmazták, hogy hivatalosan is kérjék, kerüljön be az országos közlekedési kerettervbe –idézte fel a Krónikának hétfőn Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, ha sikerül a tervük, és a brassói repülőtér bekerül az országos mestertervbe, a román kormány kötelessége lesz, hogy támogassa, finanszírozza annak a megépítését, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen
Másrészt, ha a beruházás a keretterv része lesz, pályázni is nagyobb sikerrel lehet, könnyebb lesz EU-s pénzeket lehívni erre a célra. Az elöljáró beszélt ugyanakkor arról is, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata továbbra is fenntartja a tavaly elfogadott szándéknyilatkozatot, miszerint három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe, ám csak a befejezéshez utalják a pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak
Amint arról korábban írtunk, jelenleg a kerettervben mindössze az áll, hogy a repülőtér fejlesztése az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetelétől függ, valamint a 2020–2030-as befektetési tervektől. Eddig úgy tűnt, országos szinten nincs politikai akarat a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítésére, a bukaresti politikusok folyamatosan megpróbálták ellehetetleníteni a projektet.
Különböző szakértők, többek között a metropolisövezet mobilitásáért egyesület (AMM) vezérigazgatója, Ştefan Roşeanu is
Amellett kardoskodtak, hogy inkább korszerűsítsék a vasútvonalat Brassó és Otopeni között, mert az sokkal kisebb befektetés lenne, és ha a vonat 120 kilométer/órás sebességgel halad, a brassóiak másfél óra alatt bejuthatnak a nemzetközi reptérre.
A brassói beruházás megvalósíthatósági tanulmánya 2006-ban készült el, azóta zajlik a huzavona. A tulajdonképpeni munkálatok csak 2013-ban kezdődtek, eddig a kifutópálya és a kerítés épült meg. A befektetés becsült értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg, évente kétmillió utassal, és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!